Az Intrum Justitia követeléskezelő vállalatcsoportja évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. Az idei kutatásban 24 országból 24 401 európai – köztük 1006 magyar – állampolgár vett részt. A 2017 novemberében készített Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből kiderült, hogy De nem magyar sajátosság ez, hasonló tendencia figyelhető meg a többi vizsgált európai országban is. Jellemzően nem kölcsönből vásárolják meg a magyarok az ajándékokat – ebben sem térnek el a magyar válaszadók az európaiaktól. Hazánkban és a kontinens más országaiban is csak nagyjából minden 5. válaszadó jelezte, hogy néha hitelt kell felvennie azért, hogy meg tudja venni a kinézett termékeket.
– derül ki még a reprezentatív kutatásból. Az adatok szerint a magyarok közel fele szerint pénzügyi szempontból az év legmegterhelőbb időszaka az első hónap. A válaszok együtt mozognak az életkorral: a 18-24 évesek 30 százaléka vélekedik így, az 50 évnél idősebb korosztályból azonban minden második ember.
Szeretünk ajándékozni, és alapvetően semmi baj nincs azzal, ha néha ehhez kölcsönt is igénybe veszünk. Tudatosnak kell azonban maradnunk, hiszen csak így biztosíthatjuk, hogy a családi kassza stabil maradjon januárban is. Ez a kutatásunk legfontosabb üzenete, hiszen megfontoltság nélkül könnyen végzetesen túlköltekezhetünk
– hangsúlyozta a követeléskezelő cég üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója, Kis Annamária.
A közösségi média így hat ránk a karácsonyi vásárláskor
Egyre többet vásárolnak a magyarok az interneten: a megkérdezettek több mint fele állította, hogy az egy évvel korábbi időszakhoz képest ma már nagyobb részben webes felületen keresztül intézi költéseit.
Az online vásárlás lehetősége a kiskereskedelmi forgalmat is felfelé hajtja, hiszen a hazai válaszadók harmada szerint többet vásárol az internetes kereskedés egyszerűsége miatt. Ugyanakkor szintén minden harmadik magyar fogyasztó úgy érzi, a közösségi média nyomásgyakorlása miatt többet vásárol, mint amire szüksége lenne. A magyar adat nem számít kiugrónak az európai országok között, sőt, átlag alatt van. A többi visegrádi országban a válaszadók több mint fele látja így, míg Romániában a válaszadók majdnem kétharmada.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
