Szépen nőttek a nyugdíjak, de…

Erre a kérdésre keresi a választ legfrissebb elemzésében a Policy Agenda, emlékeztetve rá, hogy idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi a kormány az időskorú választók „kegyét”. Mivel folyamatosan azt mondják, hogy nemcsak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években, a kutatók összevetették, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az EU keleti felén.

Szépen nőttek a nyugdíjak, de…

A nyugdíjemelés vizsgálatakor két számot vettek figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33% volt, azaz, aki akkor öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása, növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42%-os növekedést mutat.

A különbség oka, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években nőttek, az időközben elhunytak nyugdíja pedig az alacsonyabb sávba tartozott.

A Policy Agenda külön kiemeli, hogy az átlagbérek változása 2016 és 2008 között szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el.  2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését.

A kutatók szerint a probléma és a felháborodás a következő években lesz nagyobb, mert az átlagbérek idei növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől. 

Itt a 300 ezres átlagbér

Vágtatnak, mit vágtatnak, száguldnak a keresetek.

Mi a helyzet külföldön?

A környező országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva is látszik, hogy tényleg szépen nőttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni, de

reálértéken nézve a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20% volt, ami már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is.

Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg. Ha euróba átszámolva nézzük a Visegrádi-tagállamok és Románia, Horvátország nyugdíjait, akkor látszik, hogy a V4-ek elszakadtak a másik két EU-s tagállamtól.

Ugyanakkor a magyar nyugdíjak értéke egyre inkább lemarad a közvetlen versenytársainktól (ebben főképpen az árfolyam gyengülése játszik szerepet).

A Policy Agenda szerint összességében tehát nem igaz, hogy a gazdasági válság után kiugróan jól járnának a magyar idősek a környező országok nyugdíjasihoz képest. Sem a nyugdíjuk értéke, sem annak növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban, de a kormány már „hozzászoktatta” nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése „kéz a kézben” járnak.

2018 arról szól majd, hogy a két összeg emelkedésének üteme a bérek javára tér majd el. Míg 2008-ban az átlagnyugdíj 72%-a volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76%-ra nőtt, jövőre pedig az elemzés szerint mintegy 61%-os szintre csökkenhet.