Mivel fűtenek a magyarok, és mi a leggazdaságosabb hőellátás ma, ami elérhető a piacon? Ezt nézte meg átfogó cikkében a Pénzcentrum. Mint írták, a magyarok közül a legtöbben még mindig a hagyományosnak mondható fűtési technikákat helyezik előtérbe. Ennek elsődlegesen gazdasági okai vannak.
A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) 2015-ös adatai alapján (a 2016-os adatok várhatóan 2018. januárjában jelennek meg) a lakosság 17,4 százaléka távfűtéssel fűtött, míg 20,7 százalék volt azok aránya, akik központi gázfűtést használtak. A legnagyobb arányban, a lakosság 21,5 százaléka egyedi helyiségfűtéssel oldotta meg a hőellátást olyan eszközök felhasználásával, mint például a fa vagy a szén.
Az árakat is összehasonlították: a fűtőanyagok közül a tűzifát, a vezetékes gázt és az általános villamos energiát választották ki és megnézték, hogy ezek közül melyik állítja elő a legnagyobb hőenergiát a legkisebb áron.
Viszont azért ezt se felejtsük el:
A KSH legfrissebb adatai szerint sem biztos, hogy a fa olyan nagyon nyerő:
A hagyományos technológiák hátrányaira is kitértek a cikkben, majd megállapították: nem meglepő, hogy a gázhasználat szorosan a fa mögött lohol árhatékonyságot tekintve. Hiszen annyival nem drágább, mint amennyivel kényelmesebb a használata.
Bár a gáz könnyen tűnhet aranyközépútnak, mind az ára, mind a kezelhetősége miatt, akadnak hátrányai is. Például hogy Magyarországon a gázkonvektorok állománya rendkívül régi és korszerűtlen. A csere pedig csillagászati összegekbe kerülhet a tulajdonosok részére – említik meg.
A számokból látszik, hogy a magyar lakosság leginkább földgázt használ otthonai fűtésére, azonban a megújuló energiahordozók szintén óriási szeletet hasítanak ki a listából, amit a távhő követ. Meglepően sok továbbá a lakossági szénfelhasználása is, és elenyésző mértékben ugyan, de mérhetőek azok is, akik kőolajtermékekkel oldják meg otthonaik melegítését.
