Pénzügy

Még csak az kellene, hogy az állampapírral is veszítsünk!

Olvasói kérdés alapján nézte meg a Bankmonitor, hogyan kell értelmezni az állampapíroknál a negatív hozamot. A kérdés a következő volt: „A hírekből arról értesültem, hogy az állampapírok hozama negatív szintre csökkent le. Tavaly még 2,25%-os kamatú kincstárjegyet vásároltam, mert mindenhonnan azt hallottam, hogy ezzel járok a legjobban. Hamarosan le fog járni a lekötésem, ezért érdeklődnék, hogy már én is csak negatív kamat mellett tudok befektetni?”

Szerencsére fellélegezhetünk, ugyanis a lakossági állampapíroknál negatív kamatról szó sincsen, ott továbbra is jár a 1,5-3,88%-ig terjedő kamat az értékpapír futamidejétől függően. De akkor mégis miről hallhattunk az elmúlt napokban?

A félreértést az okozza, hogy kétfajta állampapír is elérhető: a csak lakossági befektetők számára fenntartott, illetve a bárki által megvásárolható hagyományos államkötvények. Mind a két állampapírtípus hasonló abban, hogy az államnak adjuk kölcsön a pénzt. Ugyanakkor nem szabad összekeverni őket, mert amellett, hogy máshogy működnek, a befektetői körük is teljesen más.

A hagyományos államkötvényeket főként a bankok, befektetési alapok, nyugdíjalapok, biztosítók (intézményi befektetők) vásárolják, hiszen ezek a szereplők már kiszorulnak a lakossági szegmensből. A negatív hozam pedig erre a csoportra vonatkozott, ugyanis a 3 hónapos diszkontkincstárjegyet már csak -0,02%-os átlaghozam mellett érték el a múlt heti aukción.

Vagyis 3 hónapra a befektetők úgy is hajlandók kölcsönadni az államnak, hogy gyakorlatilag ennek fejében nem kapnak hozamot, sőt még egy minimális összeget ők fizetnek.

Vajon az állam olyan stabil pontot jelent a befektetők szemében, hogy a biztonságért cserébe inkább ők fizetnek, mintsem hogy kamatot várjanak el? A németeknél, vagy a franciáknál hasonló a helyzet, azonban nálunk más okot is találunk.

Nagy szerepet játszott az elmúlt időszak jegybanki intézkedéseinek hatása, ami a bankokat egyre inkább az állampapírpiac felé terelte. A jegybank 2014 óta azon dolgozik, hogy a hazai szereplők hangsúlyosabbá váljanak az állam finanszírozásában, ezért drasztikusan csökkentette a jegybanki betét nagyságát. Vagyis a bankok kiszorultak abból az eszközből, amiben a fölös pénzüket köthették le, és ez a rövid állampapírok piacán csapódik le.

Márpedig ha a kereslet ilyen óriásit nő, az azzal jár, hogy az árfolyam elszáll, ami az elérhető hozam csökkenését is jelenti. A másik oldalról pedig a kínálat is szűkebb, ami abból adódik, hogy rengetegen vásárolják a lakossági állampapírokat, így kevesebb hagyományos államkötvényt bocsátottak ki az utóbbi időszakban.

A következő kalkulátorral kiderítheti, hogy melyik lehet az Ön számára legjobb állampapír!

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/EPA/Ho Hvi Jang

Ajánlott videó

Olvasói sztorik