Általánosságban igaz, hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerzünk, annál magasabb lehet a fizetésünk, ha munkát vállalunk. Többek között éppen ezért szorgalmazzák a szülők azt, hogy a gyermekük lehetőség szerint a középiskola után a felsőoktatásban folytassa a tanulmányait. Nem mindenkinek van azonban meg a megfelelő pénzügyi háttér ahhoz, hogy ezt kivitelezhesse.
Számukra jelent segítséget a Diákhitel, ami kedvező feltételek mellett veszi le átmenetileg a terhet a diákról.
Való igaz, hogy a felvett hitelnek kedvezőek a feltételei, de azt kamatostul vissza kell fizetni. Mégis, ha a hitel által gyorsabban és jobb feltételek mellett tudunk elhelyezkedni, akkor megéri vállalni ezt az átmeneti áldozatot vállalni.
A Diákhitelnek két típusa létezik, amelyek azért több tekintetben is különböznek egymástól.
A Diákhitel 1 főbb ismertetői
- gyakorlatilag bárki felveheti, aki a 40. életévét még nem töltötte be
- nincs megkötve a felhasználás, valójában bármit lehet belőle vásárolni (bankszámlára utalják ki)
- a felvehető összeg 15-50 ezer forint körül szóródik havonta, de bizonyos esetben a felső határ kitolódhat 60 ezer forintra
- a hitel kamata változó, jelenlegi értéke 2,3 százalék, ami soha nem volt még ilyen alacsony
A Diákhitel 2 főbb ismertetői
- csak az a hallgató igényelheti ezt a hitelt, aki önköltséges képzésben vesz részt
- a felhasználhatóság kötött, csak a képzés költségeit fedezi (közvetlenül az egyetem/főiskola kapja meg az összeget)
- a képzés költségeihez igazodik a hitel mértéke, annál nem lehet magasabb
- a hitel kamata az állami kamattámogatással 2 százalék (e nélkül 3,45 százalékot kellene fizetni)
Mind a két Diákhitelnél közös, hogy a hitel visszafizetését nem kell azonnal megkezdeni. A szabályok szerint csak a hallgató jogviszony megszűnése, de legkésőbb a 40. életév betöltését követően kell kezdeni a törlesztést.
A törlesztőrészlet kötelező nagyságában viszont van eltérés. A Diákhitel 1 esetében az első két év során a minimálbér, majd azt követően a két évvel korábbi jövedelem alapján kell a részleteket kiszámítani. Az általános gyakorlat szerint havi szinten az előbb említett összeg 6 százaléka lesz a törlesztőrészlet, viszont adódhat olyan eset, amikor ez az arány magasabb, 8-9 százalékos (például azoknál, akik a legmagasabb összeget vették fel).
A Diákhitel 2-nél a számítási alap azonos, tehát az első két évben csak a minimálbér alapján, viszont később a jövedelem alapján kell a törlesztést megkezdeni. A törlesztőrészletet ezután a fennálló tartozás alapján sávos kulcsok alapján határozzák meg (4-11 százalék a fizetendő hányad). Minél nagyobb az éves jövedelmünk, arányaiban annál nagyobb összeget fogunk fizetni.
Lakást keres a gyermekének, de nem tudja, milyen hitelt vegyen fel? Nézze meg a lakáshitel kalkulátorunkat, és megtudja, miből válogathat!
Korábban, amikor még magasabb volt a kamatszint, azt figyelhettük meg, hogy a minimálbér alapján fizetett törlesztő nem volt elegendő a kamatok kifizetésére, így az első két évben a tőketartozás növekedett. A mostani helyzet szerint viszont a Diákhitel 1-nél a 2,3 százalékos kamat és az aktuális 127 500 forintos minimálbér mellett már a törlesztés legelején csökkenő pályára áll a tőketartozás.
Ennek ellenére is azt javasoljuk, hogy ha tehetjük, akkor minden lehetőséget ragadjunk meg arra, hogy a kötelezően fizetendő összeg felett törlesszünk. Az előtörlesztés a hagyományos hitelekkel ellentétben korlátlanul és teljesen költségmentesen tehető meg. Az előtörlesztés közvetlenül a tőkét csökkenti, az alacsonyabb tartozásra pedig kisebb kamatot számolnak fel, ergo gyorsabban visszafizethetjük a hitelt.
Nézzünk egy számszerű példát. Ha félévenként 200 ezer forintot vettünk fel, és a 2,1 millió forint tartozásunkat a jövedelmünk 6 százalékának megfelelő törlesztési hányaddal fizetjük vissza, akkor bő 11 évet kellene várnunk, mire teljesen elfogy a tartozás (rögzített 2,3 százalékos kamatot feltételezve). Ellenben,
