Mint arról beszámoltunk, lényegében a multikra kitalált új adót vezetne be a kormány az ellátásbiztonság erősítése ürügyén.
A hivatalosféle indok valami olyasfajta púder, hogy a vásárlók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges információkat a boltban, ezért több alkalmazott kell. A trükk ott van, hogy a multi áruházakra szabott kötelező létszámemelést meg lehet váltani pénzzel. Ebből a kormány egy pénzügyi alapot képezne az ötezer főnél kisebb települések – feltehetően élelmiszert árusító – kisboltjainak segítésére – írta a bokkk.com.
A multik biztosan fizetni fognak, hiszen egy alkalmazott felvétele minimálbérrel és annak közterheivel számolva 150-160 ezer forint helyett kiváltható egy 96-97 ezer forinttal, a garantált bérminimum 60%-ával a javaslatcsomag szerint. Mivel a garantált bérminimumnál senkinek sem lehet kevesebb a bére, tehát a számtan szabályai szerint a kormány csak jól járhat ezzel, hiszen minden kötelezett multi fizetni fog.
Tesco, Lidl igen, CBA nem
A legtöbbet a Lidl fizethetné, de hát ő az egy főre eső forgalom alapján a leghatékonyabb áruházlánc, 80 millió forint egy alkalmazottra jutó forgalommal. A Tesconál ez az összeg 34 millió forint, a Sparnál pedig 31 millió forint, kisebb, mint a 36 millió forintos, egy főre vetített létszámhatár.
A magyar láncok közelébe sem férkőznek a dolognak, nyilván nem véletlenül és ezt a távolságtartást nem is bánják. Egy számításban ugyan feltörekvőnek számítana ebben a viszonylatban a CBA Kereskedelmi Kft, mivel erősen közelítené a 36 millió forintos egy főre eső bevételi határt a maga 35,6 milliójával (milyen érdekes), de ő igazi nagykereskedelmi tevékenységet már nem nagyon folytat (éves árbevétele 15 milliárd forint nagyságrendű, ami a CBA franchise rendszerét kiszolgálóként a korábbi nagykereskedelemtől eltérő szerepet takar, ami persze hibaként nem róható fel).
A legnagyobb multi áruházláncok közül a Tesco és a Spar akár meg is úszhatná a létszámsarcot, hiszen a legfrissebb információmorzsák szerint már nem a bolti eladók képeznék a kötelező létszámszámítás alapját, hanem minden alkalmazott.
Ráadásul ki sem lehetne hirdetni a törvényt az előzetes uniós engedély nélkül.
