A lakáshitelek kamatfelára Magyarországon kétszer akkora, mint a régióban, amit csökkenteni kell – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaságnak adott interjúban, amit a lap szerdai számában közöltek.
Nagy szerint a lakáshitelek gyors felfutását az állami programok (csok) és az alacsony kamatok is támogatják. Figyelni kell azonban arra, hogy a hitelezés egészséges szerkezetben valósuljon meg.
A kamatfelárak leszorításához szükséges a bankok közötti árverseny növelése, ehhez a termékek összehasonlíthatóságának javítására, a bankváltás ösztönzésére, így a hitelkiváltás magas költségeinek, időigényének mérséklésére és adminisztratív korlátok lebontására van szükség.
Az alelnök szólt arról is, hogy 2016 második felében a háztartási szektor nettó hitelfelvevővé vált, viszont összességében idén még csökkenhet a hitelállomány. A jegybanki alelnök szerint
2017-ben már egy százalék feletti növekedést várunk, 2018-ban pedig a bővülés dinamikája az öt százalékot is elérheti.
A várható béremelésekről kifejtette: a béremelések és a járulékcsökkentések ellentétes hatásai aggregált szinten várhatóan kioltják egymást, így ez nem okoz költségoldali árnövekedést, lesznek olyan ágazatok, amikben jelentkezik inflációs hatás, de ez makroszinten nem eredményez túlzott áremelkedést.
Nagy szerint valójában a nagyobb jövedelem által hajtott fogyasztásélénkülés növelheti az inflációt. Összességében azonban az infláció idén és jövőre is a 3 százalékos cél alatt alakul, és azt várhatóan 2018 első felében éri el. Eközben a GDP bővülése 2017-ben 3,6 százalék körül lehet, de egy 4 százalék körüli növekedés sincs kizárva. Mindez lehetőséget teremt a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására.
(MTI)
