A magyarok 36 százaléka tudatos pénzügyi tervvel készül nyugdíjas éveire, havi jövedelme legalább 10 százalékát félre is teszi. Az NN Biztosító reprezentatív kutatása szerint 29 százalék a túlélésre rendezkedett be, örül, ha napi kiadásaira futja, képes gondoskodni családjáról. Ez főleg a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így. A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ha tud, akkor takarékoskodik.
Ingatlanjuk, egyéb nagyobb értékű ingóságuk eladásával nagyon kevesen számolnak a nyugdíjas évek finanszírozásakor, arányuk csak 6 százalékot tesz ki. Az ingatlan eladására a fiatal korosztály a leginkább nyitott, a kor előrehaladtával nő a ragaszkodás a jelenlegi lakáshoz.
Ha beesne ötmillió
A nyugdíjas évekkel kapcsolatos felelősségérzet növekedését jelzi, hogy a válaszadók többsége – 68 százaléka – valamilyen formában befektetné a pénzét, ha váratlanul ötmillió forinthoz jutna: ezen belül 18 százalék az összeg felét kifejezetten nyugdíjcélra tenné félre. Szintén biztató, hogy a megkérdezettek közel kétharmada – 62 százaléka – tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány. Ugyanakkor a nyugdíjbiztosításra igénybe vehető adójóváírás maximumával (évi 130 ezer forint) csak az arról tudó 36 százalék van pontosan tisztában. Azt is csak a megkérdezettek egyharmada tudja, hogy lejáratkor, azaz a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatja kézhez a nyugdíjbiztosításban felgyűlt megtakarításait.
Ugyanennek a történetnek egy másik olvasata szerint a magyarok harmada még semmit nem tett azért, hogy nyugdíjasként anyagi biztonságban élhessen. A 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a 30 és 65 év közöttiek kétharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással. 12 százalék nem is tervez félretenni.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyaroknak az időskori biztonság legfőbb elemeit a megfelelő egészségügyi ellátás, az anyagi biztonság, a megoldott lakhatás, a családi háttér jelentik. A válaszadók az egészségügyi ellátást helyezték az első helyre, ezt 80 százalékuk tartja nagyon fontosnak. Csak árnyalatnyival maradt le emögött az anyagi biztonság (76 százalék), valamint a lakhatás (75 százalék). A négy szempont közül a legkevésbé fontosnak a biztos családi háttér bizonyult, de még ezt is 66 százalék tartja nagyon fontosnak.
Vidéken fontosabb a család
A felmérés szerint a nők (83%) fontosabbnak tartják a megfelelő egészségügyi ellátást, mint a férfiak (76%), míg vidéken magasabb arányban (68%) tartják lényegesnek a biztonsághoz a biztos családi hátteret, mint a fővárosiak (58%). Bár az anyagiak fontosak az időskori biztonságérzet szempontjából, a megkérdezettek harmada (33%) nem tett még semmit ezért. A legmagasabb jövedelműek körében alacsonyabb ez az arány (24%). A válaszadók 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy majd a családtagjai fognak gondoskodni róla, ez főként az 50 év felettiekre jellemző. Csak nagyon kis arányban gondolkodnak a magyarok azon, hogy időskori ellátásukat és biztonságukat eltartási szerződéssel vagy idősek otthonába költözéssel oldják meg.
A 30 és 65 közötti megkérdezettek fele rendelkezik már valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, legyen szó akár önkéntes nyugdíjpénztárról, nyugdíjbiztosításról, vagy akár csak bankszámlán félretett pénzről. Kifejezetten időskori egészségügyi célokra – kórházi vagy otthoni ellátás, illetve gyógyszerek – még kevesebben, a válaszadók 43 százalékának van megtakarítása, 45 százalék még nem kezdett el félretenni e célra, de tervezi. 12 százalék véli úgy, hogy ennek biztosítása a TB feladata, nem neki kell takarékoskodnia. Ez a felfogás különösen a férfiak körében jellemző.
