Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács keddi ülésén, így az irányadó ráta változatlanul 0,90 százalék. A hírre a forint gyengült.
A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt.
A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék.
Ugyanakkor bejelentették, hogy 900 milliárd forintban korlátozták a három hónapos jegybanki betét év végi állományát. Ugyancsak a kedden közölt inflációs jelentés fő számaiból az is kiderült, hogy az MNB az idén és jövőre is alacsonyabb inflációra számít, mint korábban.
Inflációs korrekció
A jegybank az eddig várt 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentette idei, és 2,6 százalékról 2,3 százalékra a jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott, az idén a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés 3 százalékra gyorsul.
Az ülést követően kiadott közleményben a monetáris tanács jelezte, hogy a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondíciók lazítása a betéti eszköz korlátozásával összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Amennyiben azonban a későbbiekben az inflációs cél elérése további monetáris lazítást indokol, a monetáris tanács kész a 3 hónapos betéti állomány erőteljesebb korlátozására.
Ismertették, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti a tanács. A korlát mértékéről ezentúl negyedévente határoznak, legközelebb 2016 decemberében a 2017. első negyedév végi szintről döntenek. A korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül éri el a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését.
Indoklás
A testület szerint az év eleji átmeneti lassulást követően az év hátralevő részében folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken.
A kamatdöntés indoklása szerint a következő hónapokban az infláció várhatóan fokozatosan pozitív tartományba emelkedik. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten vannak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.
Gazdaság, növekedés
2016 második negyedévében a hazai gazdaság növekedése a jegybanki várakozásoknak megfelelően újból élénkült. A növekedést elsősorban a végső fogyasztás és a nettó export, termelési oldalról a belső kereslet élénkülésével bővülő szolgáltatások, valamint az ipari és a mezőgazdasági teljesítmény korrekciója támogatta. A nemzetgazdasági beruházások tovább mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, főként az EU forrásokból finanszírozott állami beruházások visszaesése nyomán.
Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresletre támaszkodva ismét élénkül. A növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, a monetáris politika lazító lépései valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését – írták. Hozzátették, a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a lakossági fogyasztás bővülését, amely a következő években erőteljesen ösztönzi a gazdaság növekedését.
A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét a testület szerint. Megjegyezték, ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az S&P befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarország adósbesorolását. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindemellett a tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol – áll a közleményben.
