Már bejelentették, hogy a kormány számos ponton könnyebbé teszi a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevételét:
- osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul,
- az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem,
- arra is megteremtették a lehetőséget, hogy tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé váljon a CSOK, már az ingatlan használatba vétele előtt, mostantól a magzatot már 12 hetes korától figyelembe lehet venni – a korábbi 24 helyett – az igénylésnél,
ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a CSOK-ot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll, - azok is igénybe vehetik a CSOK-ot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség,
- az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a CSOK-ot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet – ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget,
- az építőközösségek is jogosultak a jövőben a CSOK-ra,
- ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a CSOK-os ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást.
Az erről szóló rendelet viszont még nem jelent meg. Szóval aki az újdonságok alapján szeretne igényelni, annak muszáj lesz kivárnia. És nem a bankok „ellenállásán” bukik meg a dolog – írja az Azénpénzem.hu.
Szóval ne a bankokat hibáztassuk, ha a bejelentett újításokra egyelőre nemet mondanak, hiszen ők csak jogszabályok alapján tudnak dolgozni, nem bemondásra. És egyébként nekik is érdekük a hitelezés felfuttatása.
Figyelmeztető jelek
Ami aggasztó lehet viszont hosszabb távon, hogy nem tanultak a múlt hibáiból a lakáspolitika-csinálók – írta korábban a Napi.hu hivatkozva Varga Dénes gazdaságkutatóra, aki a 2017-es építési piaci prognózist készítette.
Az elemzés fő megállapítása, hogy a 2015. végi lakáspolitikai intézkedéscsomag eredményeként megismétlődik a 2001-es támogatási rendszer bevezetésével gerjesztett konjunktúra, csak éppen fele akkora sem lesz és még fele annyi ideig sem fog tartani. A konjunktúra lezajlása után, 2020-tól pedig ugyanúgy jön a visszaesés, mint 2010-ben, amikor százéves negatív rekordra zuhant a lakásépítés. Abban azért bízik Varga Dénes, hogy ezúttal megáll 15 ezernél az új lakások számának csökkenése.
A kutató meg van győződve arról, hogy a magyarországi lakásépítés tartós padlóra kerülésében a túlzott támogatási rendszer, a túlgerjesztett élénkítés játszotta a főszerepet, a válság és a kivándorlás miatti keresletcsökkenés csak másodlagos volt. Nyolcezres lakásépítésre ugyanis más, válság sújtotta országokban sem volt példa. Ráadásul, a 2001-es lakáspolitikai támogatások nyomán jelentős mennyiségű előrehozott kereslet a későbbi években nagyon hiányzott a piacról.
