Bár a pénz- és tőkepiacok hamar megnyugodtak a júniusi Brexit-szavazás után, néhány éven belül Magyarországot is elérhetik annak hatásai, amennyiben az EU többi tagállama nem pótolja a harmadik legnagyobb befizetőjének számító Nagy-Britannia által az uniós költségvetésbe 2019-2020 között fizetendő 23-24 milliárd eurónyi összeget – derül ki az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzéséből. Kiss Mónika vezető elemző szerint ebben az esetben hazánk több mint 400 milliárd forinttól esne el.
A brit kilépés első közvetlen hatásai 2017-ben jelentkezhetnek: a brit GDP 1 százalékkal eshet vissza, és zsugorodhat a lakossági fogyasztás is. A Brexit részletei még nem tisztázottak, így biztosan kieső forrásokról még nem lehet beszélni, és elképzelhető olyan megoldás is, melyben a szigetország továbbra is befizetne az uniós költségvetésbe, amiért cserébe széleskörű hozzáférést kapnának az európai piachoz. Az olaj ára a jelenlegi 45-50 dolláros sávból felfele indulhat, és az év végére 55-60 dollár között mozoghat.
Magyarországon az infláció az elmúlt évben elszakadt az MNB 3 százalékos céljától, miközben a lakossági fogyasztást a tovább csökkenő árakra vonatkozó várakozás is befolyásolja, ami pedig a gazdasági növekedés szempontjából az egyik legfontosabb összetevő. A másik kulcskérdés a magyar gazdaság szempontjából a GDP növekedési üteme, mely idén az Equilor szerint elmaradhat a kormány által kitűzött 2,5 százalékos céltól, és 2 százalékon állapodhat meg. Az államháztartás 2 százalékos hiánycélja az Equilor szerint idén teljesíthető, de a következő években az egyenleg romolhat, jövőre elérheti a 2,4 százalékot. A javuló makromutatókat ősszel – a Fitch tavaszi felminősítése után – a Moody’s is pozitívan értékelheti, miközben az S&P esetében az Equilor egyelőre nem számít az adósbesorolás javítására.
A Fitch lépése után érezhető vételi erő jelent meg a magyar kötvények másodpiacán és rövidebb ideig a részvénypiacon is, mivel ez utóbbi esetében az alapok már jóval hamarabb elkezdték a vásárlásokat, ami a BUX index tavalyi ralijában is látható volt. Amennyiben újabb felminősítés érkezik, az elsősorban a forintkötvények piacán hozhat érdeklődést, míg a devizakötvények és részvények esetében inkább már csak rövidtávú pozitív hatások várhatóak.
Új eszközökkel operál az MNB
Az MNB idén ősztől új területre koncentrál: a monetáris politikai döntések hangsúlya az alapkamatról fokozatosan két másik eszközre helyeződik át. Ezek az eszközök a konvencionális monetáris politika alapját képezik, azonban aktív és a nyilvánosság előtt hangsúlyozott menedzsmentjük korábban nem volt szokásos. Az egyik ilyen eszköz a – jelenleg 120 bázispont szélességű – kamatfolyosó fenntartása, melynek tetején a jegybank az egynapos lejáratú hitellel korlátozza a bankközi kamatlábak emelkedését, míg a kamatfolyosó alján korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról.
Augusztustól a korábbi heti gyakoriság helyett havonta egy alkalommal kerül sor az irányadó három hónapos jegybanki betéti eszköz tenderére, októbertől pedig korlátozni fogják az ott elfogadott banki ajánlatok mennyiségét. A fő változás, hogy az MNB mostantól nem csak a kamatról és kamatfolyosóról dönt, hanem negyedévente határoz a következő negyedév mennyiségi korlátozásáról is. Ezek a döntések közvetve befolyásolhatják a forint árfolyamát is.
Tőzsdei trendek
A magyar részvénypiac a nyár folyamán erősödött, mely mögött elsősorban a vezető tőzsdék jó teljesítménye, és a kedvező magyar makroadatok álltak. Az amerikai részvények új csúcsra kapaszkodtak az elmúlt hónapokban, negatív korrekció jelei egyelőre nem látszanak. Az európai részvénypiacon a külső környezet még támogatóbb (alacsony kamatszint, EKB likviditást ösztönző programja) az árfolyamok alakulása szempontjából, azonban itt több olyan kockázati elemmel (EU gazdasági teljesítmény, hitelkihelyezések mérsékelt növekedése, olasz bankszektor helyzete, Brexit hatások) is számolni kell, melyek fékezik a részvényindexek további emelkedését.
A BUX index április eleje óta 7 százalékkal emelkedett, melyből a négy vezető részvény változó mértékben vette ki részét: az emelkedéshez a Richter 1, a MOL 5, a Magyar Telekom 6, míg az OTP 15 százalékkal járult hozzá. Júniusban a tavaly év eleje óta tapasztalt rali (a BUX index közel 70 százalékkal erősödött) megtorpant, és profitrealizálási folyamat kezdődött el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett részvények körében, főként a Brexit-kockázatok, és a csökkenő európai indexek hatására, míg az augusztusi vállalati gyorsjelentések ismét felélénkítették a vásárlási kedvet.
Az amerikai jegybank kamatdöntése, illetve az amerikai elnökválasztás eredményei közvetett hatással lehetnek a magyar piacokra is.
A legvonzóbb magyar részvények
A négy nagy részvény közül a jelenlegi árfolyamok mellett a Richter és a Magyar Telekom papírjai a legvonzóbbak az Equilor szerint. A Richter régiónkban hosszabb távon az egyik legjobban teljesítő gyógyszercéggé válhat, sőt növelheti piaci részesedését Nyugat-Európában és a tengerentúlon is, így a gyógyszercég részvényeit az Equilor egyéves időtávon túl, 6200 forintos célár mellett vételre ajánlja. A Magyar Telekom a befektetési portfoliónak leginkább védekező/defenzív elemét képviselheti, mivel osztalékhozama felveszi a versenyt a magyar és európai állampapírokkal, régiós összehasonlításban pedig kifejezetten pozitív a papír megítélése, így az Equilor 470 forintos célár mellett ajánlja vételre.
