Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács keddi ülésén, így a ráta változatlanul 0,90 százalék. A forint hajszálnyit erősödött a hírre, 310,45-re ment le egy euró.
A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt.
A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék.
Magasabb infláció, erősebb növekedés – erre céloz a jegybank
Az Equilor szerint ez az ülés az utolsó a “papírforma ülések” sorában, a nyár lezárultával ismét izgalmas időszak előtt állunk.
A következő hónapokban kiderül, milyen stratégiával reagál majd a magyar jegybank a kialakult helyzetre. A továbbra is alacsony belső és importált inflációs nyomás mellett hazai devizánk erősödik és a piac által kulcsfontosságúnak tekintett 307-310-es támaszszint áttörésével kísérletezik.
Emellett bár a második negyedéves GDP-adatok már fellendülést mutattak az első negyedév visszaeséséhez képest, az éves GDP-prognózis teljesítéséhez kifejezetten erős növekedésre lenne szükség az év második felében.
Nem meglepő
Az Erste elemzői szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a jegybank nem módosított az irányadó rátán, hiszen októbertől lép életbe az új monetáris keretrendszer, azaz a három hónapos jegybanki betét korlátozása. Amíg nem látták, hogy a gyakorlatban miként is működik a jegybanki betét mennyiségi korlátozása és a pénzpiac hogyan alkalmazkodott az új keretrendszerhez, addig nem valószínű szerintük, hogy a Monetáris Tanács rövidtávon a kamatcsökkentés mellett döntene.
Azt gondolják, hogy év végéig stabilan 0,9% maradhat az alapkamat, ha pedig beváltja a hozzáfűzött reményeket az új eszköz, akkor akár a jövő évben sem nyúl majd az alapkamathoz a monetáris tanács. Ellenkező esetben, ha a BUBOR kamatok nem esnek még mélyebbre, akkor elképzelhető, hogy jövőre újra a kamatcsökkentés lehetőségével él a tanács. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem szerintük, hogy a tanács újabb, nem-konvencionális eszközöket is alkalmazhat, hogy a gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciók lazuljanak.
A szeptemberi kamatdöntő ülés nem csak azért lesz izgalmas, mert a betétbe helyezhető likviditás mennyiségéről először dönt az MT, hanem azért is, mert megismerhetjük az MNB új inflációs jelentését, illetve makrogazdasági előrejelzéseit. Júniusban a jegybank úgy látta, hogy idén az inflációs ráta idén átlagosan 0,5% jövőre pedig 2,6% lehet, míg a mi idei és jövő évre vonatkozó becslésünk 0,4% és 1,8%. Úgy vélik, hogy az MNB jövő évi inflációs előrejelzése túl magas és csökkenteni fogja.
