Az idei év második negyedévében átlagosan fejenként 12 287 forintot fizetett a magyar lakosság a bankoknak, ami az átlagos havi nettó fizetés 7,6 százalékát teszi ki – derül ki a Bankmonitor.hu újonnan bemutatott Lakossági Banki Kiadás Mutatójából. A portál saját banki termékadatbázisán alapuló indexének elsődleges célja, hogy a lakosság bankok felé fizetett kiadásairól adjon objektív képet: a mutató számszerűsíti a kamatokat, költségeket, és a hitelek tőketartozásának visszafizetését is.
A mutató abszolút értékét és változását elsődlegesen a piaci kamatszint, az egyes banki termékekhez kapcsolódó átlagos szerződésméret, igénybevétel (penetráció), a bankok kamat- és költségoldali árazása és az egyes bankok piaci súlyának módosulása együttesen határozzák meg.
A hitelek sokat visznek el
A Lakossági Banki Kiadás Mutató adataiból kiderül, hogy a lakosság átlagos havi banki kiadásainak 60 százalékát a korábban felvett hitelek tőketartozásának visszafizetése teszi ki, a maradék 40 százalék a kamatokból, illetve a különböző banki költségekből áll.
Fontos kiemelni, hogy a hiteltartozás tőkerészének visszafizetése a banki oldalon nem tekinthető bevételnek, a lakossági oldalon pedig költségnek. A hitel pénzügyi értelemben vett költsége ugyanis a kamat és a járulékos díjak. Amennyiben a – tőke visszafizetést is tartalmazó – teljes kiadást vizsgáljuk, megállapítható, hogy a 12 287 forintos havi kifizetés 90,9 százaléka hitelekhez kapcsolódik, 7,8 százalék a bankszámlákhoz és mindössze a maradék 1,4 százalék köthető megtakarítási termékekhez – mutatott rá a részletekre a Bankmonitor.hu ügyvezetője, Sándorfi Balázs.
A jó hír: sokat lehet a költségekből faragni
Mindazonáltal a portál elemzése szerint tudatos választással, megalapozott pénzügyi döntésekkel jelentősen csökkenthetők a banki kiadások.
Egy átlagfizetéssel rendelkező magánszemély számára például havi 120 forinttól már elérhető bankszámla-szolgáltatás, míg a legdrágábbak költsége meghaladja a havi 3000 forintot, így az éves differencia extrém esetben 38 ezer forintot is meghaladhatja.
Ugyanilyen számottevő különbséget tapasztalhatunk a lakáshitelek esetében is. Egy átlagos (7,3 millió forintos) lakáshitel felvétel esetében 42 ezer forint és 53 ezer forint között mozoghat a havi törlesztés 20 éves futamidő esetén, mely a teljes futamidő alatt szélsőséges esetben több, mint 2,5 millió forintos eltérést eredményez a teljes visszafizetésben – emelte ki Sándorfi Balázs.
Nagyon nehezen váltunk…
Azonban a statisztikák szerint a magyar lakosság vélhetően nincs teljes mértékben tudatában a megalapozott pénzügyi döntések jelentőségének. Ezt mutatja, hogy a banki mobilitás Magyarországi a nemzetközi átlaghoz képest kiemelkedően alacsony:
2015-ben a lakáshitel-szerződések mindössze 4 százalékát adta azon hitelkiváltások aránya, melynél az adós kedvezőbbre cserélte hitelét (ugyanez az arány az USA-ban egyes időszakokban az 50 százalékot is meghaladja)
Ugyanakkor a fogyasztói tudatosságot erősíthetné Magyarországon, ha könnyebbé válna az ügyfelek számár a bankváltás. Ezt mutatja a Bankmonitor.hu 1300 fős, második negyedév elején elvégezett közvélemény-kutatása is, amelynek egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy az Európa több országában (például Németország, Ausztria, Svájc) már bevezetett, teljes mértékben online, azaz bankfiók felkeresése nélküli bankváltást a magyar lakosság 47 százaléka „teljes mértékben fontosnak” és további 28 százaléka „inkább fontosnak” tartja.
