Csökkent tavaly az euró szerepe a világ pénzügyi rendszerében, elsősorban az euró tartalékdevizaként, devizakötvény-kibocsátások denominációjaként és a nemzetközi hitelezésben játszott szerepében – közölte szerdán az Európai Központi Bank (EKB).
Az euró részaránya tavaly 0,6 százalékponttal 19,9 százalékra csökkent a nemzetközi devizatartalékokban, ami 2000 óta a legalacsonyabb arány. Az euró részaránya a már hatodik éve csökken a devizatartalékokban. Az euróövezeti szuverén adósságválság kitörése előtti 2009-es szinthez képest az arány már majdnem 3 százalékponttal zsugorodott.
Az euró nagy lemaradással a dollár mögött a nemzetközi pénzügyi rendszer második legfontosabb devizája – szögezi le az EKB “The international role of the euro” címmel kiadott jelentése.
Az amerikai dollár részaránya is csökkent 2015-ben a nemzetközi devizatartalékokban, mégpedig 0,9 százalékponttal 64,1 százalékra, ami 1999 óta a legalacsonyabb arány. Az amerikai dollár több mint öt százalékpontot veszített már súlyából a nemzetközi devizatartalékokban a pénzügyi válság 2007-es kitörése óta.
Az euró részarányának tavalyi csökkenése jórészt a kínai hivatalos devizatartalékok egy részének a Nemzetközi Valutaalap (IMF) COFER (Currency Composition of Official Foreign Exchange Reserves) nyilvántartásába kerülésével magyarázható – írja az EKB jelentése.
A jelentés megjegyzi, hogy az euró és a dollár részarányának a csökkenése a nemzetközi devizatartalékok diverzifikálása, a többpólusú nemzetközi pénzügyi rendszer kialakulása felé mutató trendre utal. A tartalékok diverzifikálása a globális pénzügyi válság kitörésével vette kezdetét. A hagyományosan tartalékdevizaként nem használt olyan devizák, mint például az ausztrál vagy a kanadai dollár részaránya 2008 és 2015 között több mint négy százalékponttal 6,8 százalékra emelkedett.
A nemzetközi fizetések deviza-összetételének a módosulása szintén a diverzifikációs folyamatra utal. A SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszer adatai szerint a fizetések 43 százalékát bonyolították tavaly dollárban, míg az euró részaránya három év csökkenés után 30 százalék közelében stabilizálódott. A jüan részaránya viszont már két százalékra duzzadt, a kínai deviza így nagyjából a japán jenével megegyező jelentőségre tett szert a nemzetközi fizetésekben.
Az euróban kibocsátott devizakötvények iránt az alacsony euró kamatok miatt lecsökkent a kereslet. Az euróban denominált devizakötvények részaránya 10,5 százalékponttal 21,9 százalékra csökkent. A nemzetközi hitelezésben az euró részaránya pedig 6,7 százalékponttal 21,3 százalékra esett.
