Pénzügy

Megcsappantak az MNB devizatartalékai

A múlt hónap végi 26 432 milliárd euró 1,119 milliárddal alacsonyabb az egy hónappal korábbinál.

A márciusi 4,164 milliárd euró csökkenéssel már hétéves mélypontra csökkent a tartalékok szintje, de csak 3,890 milliárd euróval marad el a múlt év végitől.

A múlt havi csökkenés legnagyobb részét, 2,9 milliárd eurót a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő jegybanki devizaswap ügyletek lejártával indokolta az MNB. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár devizaműveleteivel 1,2 milliárd euróval apasztották a tartalékokat, döntően egy március végén lejárt, 500 millió angol font (633 millió euró) értékű tízéves kötvény visszafizetése miatt.

A tartalékok márciusi csökkenésében még nem jelent meg az a 1,5 milliárd euró, amellyel a kormány visszafizette a 2008-ben felvett IMF/EU hitel utolsó részletét az Európai Uniónak. Az áprilisi csökkenés viszont kisebb a törlesztés összegénél.

Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amit általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak, és tavaly év végére 21 milliárd euróra csökkent.

Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent. A program 2014 áprilisi bejelentése óta a forint állampapírok növekvő keresletének köszönhetően az ÁKK nagyságrendileg 5,5 milliárd euró értékű devizaadósságot tudott törleszteni a múlt év végéig anélkül, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41 százalékról 31 százalékra csökkenhetett. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik