Bizony a legjobb szándék mellett is előfordul, hogy a dolgozók a munkavégzés során kárt okoznak a munkáltatónak. Eltörik egy drága étkészlet, sérül egy csúcstechnológiás elektronikai alkatrész, céges laptop adatokkal együtt eltűnik, céges gépjármű összetörik, targonca elgázol egy vendéget az üzem területén, és még sorolhatnánk a hétköznapi vagy éppen ritka eseteket.
Ráadásul egyes károk értéke jelentősen meg is haladhatja a dolgozók havi bérét.
A GrECo JLT Hungary Kft. és a Cafeteria TREND szakértői csapata április első felében azt vizsgálta, hogy mit tesznek ilyenkor a munkáltatók.
Kevés cég térítteti meg a kárt a dolgozóval
A 172 válaszadó cég gyakorlata elég szerteágazó, de a nem reprezentatív felmérésben résztvevők mindössze 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkajog keretein belül megtérítteti ezt a kárt.
Persze ez azt is jelenti, hogy a nagy többségnél ez veszteségként jelenik meg.
Közülük 10,5 százalék kifizettetné a dolgozóval, de a bérek mértéke általában alacsonyak a károkhoz képest, hogy általában eltekintenek a kártérítéstől.
A nyilatkozó cégek 9,9 százaléka nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel. Az ő figyelmüket valószínűleg egy nagyobb káreset iránítaná rá a megoldás keresésre.
Megnőhet a kár
Pedig vannak kézenfekvő megoldások – emlékeztet a kutatást készítő kft. vezető biztosítási tanácsadója. Nagy Mariann szerint a biztosítók kínálatában már léteznek olyan konstrukciók, melyek pont ezeket a károkat térítik meg a munkáltató számára, így neki nem kell benyelnie a kárt, vagy éppen belebonyolódni egy kártérítési vitába.
A munkáltató és munkavállaló viszonyát döntően befolyásolja egy-egy ilyen kártérítési vita kezelése – foglalja össze Fata László cafeteria-szakértő a lényeget, utalva arra, hogy egy barátságtalanul megvalósított elszámolás, ennek elhibázott kommunikációja akár több kárt is okozhat a cégben, mint ami valójában bekövetkezett.
Duzzogva
A válaszadók 20,3 százaléka viszonylag barátságosan veszi magára a keletkezett károkat, de többen vannak, akik bizony duzzogva teszik ezt. A cégek 23,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bár nem fizetteti ki a kárt a dolgozókkal, saját veszteségének tudja be ezt a pénzt, közben tehetetlennek érzi magát.
A gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy a Munka Törvénykönyve 2012-es változása óta a munkáltatók egyre nagyobb része kifizetteti a munkavállaló által okozott kárt, amely legtöbbször érzékenyen érinti a megtakarítással nem rendelkező dolgozókat.
A kutatás készítői szerint a piacon meglévő biztosítási konstrukciók mindkét fél számára elfogadható pénzügyi megoldást jelenthetnek.
