Fent északon van egy ország, ami a mostani, deflációtól rettegő Európában meglehetősen jól teljesít. Mit jelenthet ez a befektetőknek? A K&H Alapkezelő szakemberei boncolgatták a témát.
Dübörög a svéd gazdaság
2015-ben 4,5 százalékkal nőtt a svéd gazdaság, kétszer gyorsabban, mint a szomszédos Németországé. Ráadásul ez a növekedés stabil alapon nyugszik, mivel a háztartások és az állami kiadások mellett a beruházások is erősek. A külkereskedelem is erős, mostanra a GDP 7 százalékára nőtt a folyó fizetési mérleg többlete. Az alacsony hozamkörnyezetnek hála dübörög az ingatlanpiac is, a GDP-növekedés pedig már idén eléri a potenciális növekedési ütemet. Az inflációt jelenleg ugyan az olajár itt is lenyomja, de a fentiek alapján az áremelkedés üteme már jövőre eléri a tervezett 2 százalékos inflációs célt, és várhatóan 2018-ra túl is szárnyalja azt.
Mit lép erre a svéd jegybank?
Mivel a pozitív kép ellenére továbbra is lefelé mutató kockázatokat lát, és attól tart, hogy a többi központi bank hozzájuk hasonlóan a devizák gyengítésére törekszik, gyengíteni próbálja a koronát: -0,5 százalékos kamattal, mennyiségi lazítással, szóbeli intervencióval. Ha pedig az Európai Központi Bank jövő héten a várakozásoknak megfelelően tovább lazít, akkor minden jel szerint a svéd Riksbank is arra megy tovább.
Akkor most korona-erősödésre vagy gyengülésre számítsunk?
Az álmoskönyvek szerint nem jó egy jegybank ellen fogadni. De mi van akkor, ha a gazdaság szembemegy a jegybank véleményével? A svájci frank esetében már láthattuk, mibe kerül, ha a jegybank mindenáron gyengíteni akarja a hazai devizát. A svájciakkal ellentétben pedig a svédeknek nincs fix árfolyamplafonjuk. Így könnyen lehet, hogy a svéd korona mégis erősödésre ítéltetett.
A cikk folytatásához és további tippekhez kattintson!
