Tavaly 2,2 százalékos díjbevétel-növekedést ért el a magyar biztosítási szektor – ismertette Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. Az életbiztosítási piac visszaesett, a nem-élet üzletág viszont nőtt, örvendetes azonban, hogy előbbin belül a folyamatos díjas termékek növekedtek. Többek között erről volt szó a mai Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján.
Harmadik éve nő a biztosítási piac
Pandurics Anett, a MABISZ elnöke és a Posta Biztosító első embere szerint:
- 2015-ben immár harmadik éve nő a magyar biztosítási piac. Az MNB statisztikái szerint tavaly 851 milliárd forintos díjbevétellel reálértéken is nőtt a piac.
- Ezen belül differenciált a kép: a bruttó díjbevétel 2,1 százalékos növekedésének hátterében a nem-élet ág 8,5 százalékos növekedése és az élet ág 3,2 százalékos csökkenése áll.
- A nem-élet piacon belül a kgfb növekedése a leglátványosabb, de örvendetes módon a casco is növekedésnek indult. Szintén örvendetes, hogy az élet piacon belül a folyamatos díjas termékek növekednek.
- Hosszú idő után először az élet- és a nem-életbiztosítási üzletág is pozitív eredményt produkált.
- A MABISZ friss adatai szerint a biztosítási piac tavaly 869 milliárd forintos díjbevételt ért el, ami 2,2 százalékos növekedést jelent, ezen belül az életbiztosítások -2,6 százalékos (a korrigált díj viszont +2,9 százalékos), a nem-életbiztosítások szegmense pedig +7,7 százalékos változást produkált díjbevételben.
- A felelősségbiztosításoknál folytatódott a növekedés az új Ptk. tavalyi évi bevezetésének is köszönhetően. Az egészségbiztosítási piac is nőtt, ami Pandurics Anett szerint egyfajta jelzés lehet az ügyfelek részéről, hogy van mit javítani az egészségügy finanszírozásán.
- Az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel alapján Magyarország nagyon az országok listájának végén kullog, a környező országoktól is lemaradtunk. Hasonlóan tragikus a kép a nem-életbiztosítások területén is.
A Pandurics Anett által bemutatott felmérés szerint a magyar biztosítási szakma úgy látja, a biztosítók etikusan működnek, vannak kivételek, de ezek ritkák. Az ügyfeleket az életbiztosításoknál elsősorban a teljes költségszint (és nem pl. a jutalékszint) érdekli, kevésbé vannak azonban tisztában a tkm fogalmával. A felmérés alapján a szektornak “fogalma sincs”, negatív vagy pozitív lesz a biztosítási piac profitabilitására a klímaváltozás hatása a következő 5 évben, a legnagyobb kitörési lehetőségnek pedig a nyugdíjbiztosítást látják a válaszadók.
Kihívások előtt az európai biztosítási piac
A Swiss Re előadói, Matthias Mohr és Marta Romejko szerint:
- A gazdasági növekedés erősödése és a magánfogyasztás, valamint a beruházások növekedése segíti Európa biztosítási piacát, ugyanakkor jelentősek a lefelé irányuló kockázatok (jelenleg ilyen a Brexit lehetősége is, alapforgatókönyvükben azonban ezzel nem számolnak a Swiss Re elemzői).
- A közép- és kelet-európai régió országainak többsége elérte válság előtti gazdasági teljesítményét. Az életbiztosítások növekedése szempontjából vegyes a kép a régiónkban: három nagy piac (Lengyelország, Ukrajna és Törökország) visszaesést mutat, Magyarország a mérsékelt növekedést produkáló országok közé tartozik a díjbevételekben. A nem-életbiztosítási piacon kissé jobb a kép: Magyarország, Szerbia és Bulgária mutatta a legnagyobb növekedést, Lengyelország is nő, Törökország stagnál, Oroszország és Ukrajna azonban visszaesőben van.
- A piac jövőjét a 1. gazdasági helyzet, 2. a jogi környezet, 3. a technológiai fejlődést/kiberkockázatok, 4. a telematics terjedése, 5. a műholdas megoldások, 6. a vagyonbiztosítási kárkockázatok növekedése, 7. az életbiztosítási igények változása, 8. új piacok felfedezése határozhatja meg.
- Európa biztosítási piaca előtt áll még részben a Szolvencia II. rezsimre az átállás, amely bár 2016. január 1-jétől hatályos, lényegében folyamatban van, nagyobb számban inkább az életbiztosítók számára okozhat kihívást.
- A Szolvencia II. a nagyobb társaságok számára kedvezőbb, és felgyorsíthatja a konszolidációt a piacon. A rezsim a nagyobb kockázattudatosság, a diverzifikáció és a kevésbé tőkeintenzív tevékenységek felé mozdítja el a szektort, igazi hatásait azonban egy év múlva jobban fogjuk látni.
Hogy áll a magyar biztosítási piac? – Megszólaltak a vezérek
A szabályozás és az információs technológiából érkező kihívók a legnagyobb kihívást, a nyugdíj- és egészségbiztosítások pedig a legnagyobb lehetőséget jelentik ma a magyar biztosítási szektor számára.
Jobban szeretik-e már a biztosítókat?
Erdős Mihály (Generali) szerint az ügyfél-elégedettség nem feltétlenül jelent ügyféllojalitást, a változó igényekre a biztosítóknak akár az egyén szintjéig elérő szegmentációval kell reagálniuk. Megfogalmazásuk szerint “nyereséges ügyfélélményt” kell okozniuk, amiért vezérigazgatóként azzal is felelősséget vállal, hogy 1-2 hetente maga is felhív ügyfeleket. Pandurics Anett (Posta Biztosító) úgy érzi, a biztosítási szektor még mindig túl messze van az ügyfelektől, olyan fogalmakkal sincsenek tisztában, amit a biztosítók készpénznek vesznek. Raveczky Zsolt (Erste Biztosító) szerint nemcsak a biztosítók, a bankok megítélése is javult az utóbbi időben, amiért a felügyeleti szervek is sokat tettek, és végre a biztosítók is elkezdtek magukban hinni. Zatykó Péter (Aegon) úgy véli, a technológia nem feltétlenül segíti az ügyfelek lojalitását, a személyes kapcsolatos nagyon sokáig fontos marad.
Milyen növekedést hoz a következő öt év?
Zatykó Péter (Aegon) viszonylag pesszimista véleményt alkotott erről, 0-3%-os éves díjbevétel-növekedést vár, szerinte ugyanis a nyugdíjbiztosításokra és a kgfb-re nem lehet örökké támaszkodni. A klímaváltozás szerinte nemcsak a vagyonbiztosítási piacot, de az egészség- és életbiztosításokat is érinteni fogja. Raveczky Zsolt (Erste Biztosító) szerint az életbiztosítások MNB általi újraszabályozása nagyon jó, de a következő években vissza fogja vetni a piacot, és más értékesítési csatornák fogják jobban elérni az ügyfeleket. Ő is 0-3%-os növekedésre számít, az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele húzhatja vissza leginkább a növekedést. Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint évi 3-6%-os növekedés várhat a piacra, de ez folyamatos alkalmazkodóképességet igényel a biztosítóktól, miközben erőforrásaik jelentős részét ma is a jogszabályoknak való megfelelés köti le. Erdős Mihály (Generali) Zatykóhoz és Raveczkyhez hasonlóan nem számít dinamikus növekedésre, a casco piacot hozva példaként megemlítette, hogy a használt autók átlagéletkora a 13 évet közelíti, amire már nem szokás cascót kötni.
Ki hogy képzeli el saját biztosítója és a piac jövőjét?
Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint a nagy trendek akár a biztosítási piac virágzását is előrevetíthetnék, de jövetnek disruptiv, felforgató erők (egyébként ma is nagyon sok változás történik egy alapvetően konzervatív szektorban). A szektor profitját nem az új belépők hozzák össze, a gyors megtérülés a mai üzleti modellek mellett alig lehetséges, de ez is megváltozhat a következő évtizedben. Raveczky Zsolt (Erste) szerint az ő csoportjuk, a VIG akár organikus módon, akár akvizíció révén növekedni szeretne, a háttérterületeken generációváltás is érik a biztosítási szektorban. Nyugat-Európához képest a magyar biztosítók az átlagdíjak tekintetében alacsonyabban vannak, költségszintjük viszont nagyjából ugyanott van, ebben előre kell lépni. Zatykó Péter (Aegon) a piac szűkülésére számít a szabályozások és a továbbra is fennálló költségcsökkentési kényszer következtében. A fűnyírás hosszá távon nem működik, többek között a díjbeszedés, a papírmunka nagyon drága, sok mindent lehetne okosabban működtetni. Erdős Mihály (Generali) szerint az egész szektornak “szexinek” kell lennie,
A panelbeszélgetés során közbeiktatott gépi közönségszavazás eredményei szerint
- a közönség 78 százaléka úgy látja, a biztosítókat ma jobban szeretik Magyarországon, mint 5 évvel ezelőtt,
- a piac korrigált díjbevétele a közönség mintegy fele szerint évi 0-3 százalékkal, a másik fele szerint 3-6 százalékkal nőhet,
- a legnagyobb kihívást a szabályozás és az információs technológia által támasztott kihívás,
- a legnagyobb lehetőséget pedig az egészségügyi ellátások finanszírozása, valamint a nyugdíjcélú előtakarékosság jelenti.
Nagy dobásra készül az MNB az életbiztosításoknál
A nyugdíjbiztosításoknál érvényes tkm-limiteket alkalmazná az MNB a többi unit-linked életbiztosítás esetében is, és újraszabályozná a kezdeti költségelvonás lehetőségét – derült ki az MNB ügyvezető igazgatójának előadásából. 2017. január 1-jétől léphet életbe a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciójának biztosítói szempontból kritikusnak ígérkező része.
Kisgergely Kornél, az MNB ügyvezető igazgatója többek között az alábbiakról beszélt a Portfolio konferenciáján:
- a biztosítási piac díjbevétele 2012 óta folyamatosan nő, 2019-ben érheti el először az 1000 milliárd forintot, a növekedést az egy főre jutó GDP bővülése exponenciálisan segíti,
- a szerződésszám immár nő a folyamatos életbiztosítások piacán, ennek elsődleges motorja az állami támogatással fűtött nyugdíjbiztosítás,
- a nyugdíjbiztosítások részaránya az új szerzésekben állománydíj alapján 28 százalékra nőtt, e termékek átlagdíja magasabb a több életbiztosításénál,
- az MNB nyugdíjbiztosítási ajánlása effektívvé vált, a termékek immár javarészt beférnek a felügyelet által meghatározott sávba.
Stabil, közbizalmat élvező pénzügyi szektort szeretne az MNB, ehhez 1. a tkm rendelettel, 2. Technikai kamatláb rendelettel, 3. Életbiztosítási igényfelmérőről szóló rendelettel már hozzájárult, és folyamatban van egy unit-linked ajánlás kiadása.
- 2016-tól, illetve 2017. január 1-től számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként is.
- Totális félreértékesítések történnek az életbiztosításoknál. Az orvossal sem fordul elő, hogy aranyérre szemcseppet ír, a biztosítási piacon is fel kell számolni a missellinget – fogalmazott Kisgergely. Ezt szolgálja az igényfelmérő bevezetése, amely március 1-től kötelező az értékesítésben.
- Az MNB fontosnak tartja, hogy konszenzus alakuljon ki az unit-linked termékek szabályozásában a szakmával.
- A 10 éves sztenderd unit-linked biztosítások 40 százaléka a nyugdíjbiztosításoknál érvényes tkm-limiteknek nem felel meg, a biztosítóknak költségeik csökkentésével kellene javítaniuk a helyzeten. Az MNB a tkm-limiteket a nem nyugdíjcélú unit-linked termékeknél is alkalmazná.
- A jegybank szeretné, hogy az életbiztosítások kockázati költsége ne a tkm-ben legyen bemutatva.
- Számos biztosító a kezdeti befizetéseket nem fekteti be, hanem csak a vélt értékét mutatja ki, de valójában költségként levonja. Az MNB új szabályozása szerint ez a praktika megszűnne, mivel csak olyan befektetési egységeket mutathat ki a biztosító, amelyek ténylegesen be vannak fektetve. Így a kezdeti egységek vélt értéke helyetti kimutatás helyett a befektetés tényleges költségekkel terhelt értékét mutatnák a biztosítási szerződések, így az ügyfél láthatja, hogy a kezdeti költség ténylegesen mekkora értéket képez. Emellett a tkm elvárt értékének a szabályozása csökkentené ezt a költségelvonás mértékét is.
- Az MNB költségtranszparenciát is szeretne, ennek nem tökéletes eszköze a ma létező tkm. Az MNB azt szeretné, hogy a megtakarítással kapcsolatos felmerülő díjak száma lehetőleg ne legyen több 3 költségtípusnál (kezdeti, fenntartási, adminisztrációs költség).
