A tervek szerint ma kerül a kormány elé az újrafogalmazott Quaestor-kártalanítási törvény. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az új változat jelentősen csökkentené a bankok terheit a korábbi törvényváltozathoz képest. A pénzintézetek adóalapjukból leírhatnák a pluszbefizetéseket. Így a költségvetés bevétele csökkenne, azaz közpénzből kártalanítanák a csődbe ment brókercég ügyfeleit.
A kormány jelenleg dolgozik a törvény átszabásán, de egyelőre nem tudni, pontosan miként kezeli majd az alkotmányellenesnek tartott Beva-befizetéseket. Annyi azonban már kiderült egy szűk körű háttérbeszélgetésen, hogy ma kerülhet a kormány elé az új tervezet, s Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy a pluszterheket a pénzintézetek levonhatják bankadójuk vagy társasági adójuk alapjából – írta a lap.
Részleteket ugyan nem tudni, de a Magyar Nemzet banki körökben jártas informátora szerint minden bizonynyal olyan megoldást terjesztenek ma a kormány elé, amely jórészt vagy akár teljesen eltüntetheti a bankok terheit. Ebből az is következik, hogy a kártalanítás költségének nagy részét nem a bankok viselik majd. A pénzintézetek adóalapjainak csökkentésével ugyanis kisebbek lesznek a költségvetés bevételei, vagyis a bebukott brókercég miatti kártalanítást – legalábbis részben – az adófizetők állják.
A bankadóról szóló törvényjavaslat egyébként még az EBRD-nek és az Erstének tett ígéretéhez képest is nagyobb bankadócsökkentést tartalmaz. A Portfólió.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyszerű adókulcscsökkentésről lesz szó jövőre, hanem azt is tervezetbe foglalták, hogy az idei bankadó 45 százalékánál nem lehet nagyobb egyik bank különadója sem. A felső kulcs egyébként az eddigi 0,53 százalékról 0,31 százalékra csökken a korrigált mérlegfőösszeg arányában. A lap gyűjtése szerint idén a legtöbb adót, 34,9 milliárd forintot az OTP fizeti, ezt a pénzintézetet követi a K&H a maga 15,7 milliárdjával. A harmadik helyen pedig az Erste áll 14 milliárddal.
