A háztartások által felvett lakáscélú és személyi hitelek átlagos hitelköltség-mutatói kisebb mértékben, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké nagyobb mértékben emelkedtek októberben az előző hónaphoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett adataiból.
A lakáscélú forinthitel-szerződések átlagos hitelköltség-mutatója 5,69 százalék volt, az előző hónaphoz képest 0,04 százalékkal magasabb, tavaly októberhez képest pedig 0,96 százalékkal alacsonyabb.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatója 0,24 százalékkal 5,57 százalékra nőtt szeptemberhez képest, éves összevetésben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb.
A személyi hiteleknél 0,09 százalékos volt a növekedés októberben az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 2,68 százalékos volt a csökkenés.
Októberben a lakáscélú hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 8,9 milliárd forint összegű, a forintosítással összefüggő hitelkiváltás történt.
A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába emelkedett, míg az euróbetéteké változatlan szinten maradt. A forintbetéteknél az átlagos kamatláb 1,04 százalék volt októberben, 0,12 százalékkal magasabb az előző havinál és 0,47 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az euróbetéteknél 0,01 százalékos volt a csökkenés havi, és 0,66 százalék éves összevetésben.
A szezonálisan igazított új szerződések értéke a forint- és az euróbetétek esetében is csökkenést mutat.
Októberben a háztartások 20 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek és 42 milliárd forint értékű nettó betétet helyeztek el, azaz javult pénzügyi pozíciójuk. Immár hatodik éve nettó hiteltörlesztők a magyar háztartások, összes hiteladósságuk október végén alig haladta meg a 6 ezer milliárd forintot, 2650 milliárddal, bő 30 százalékkal csökkent a 2011 novemberi csúcshoz képest.
