A három népszerű nyugdíj-előtakarékossági forma, a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagság és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) töretlenül menetelnek a piacon. A siker kulcsa az állami támogatás, ami érthető is, hiszen ki ne örülne neki, ha öngondoskodási törekvéseit az állam is segítené?
Mindhárom megtakarítási lehetőség esetében adójóváírást érvényesíthetünk az adott adóévben fizetett összegek után. A számok tükrében ez pontosan annyit jelent, hogy az éves befizetések 20 százalékát jóváírják a számlán – vagy számlákon. Természetesen bármilyen bőkezűen is tudunk félretenni, azért van egy plafon: évente összesen maximum 280 ezer forintnyi személyi jövedelemadónkat kaphatjuk így vissza. Akinek ezt sikerül maximálisan kihasználni, jólétben telnek a nyugdíjas évei, ehhez ugyanis 1,4 millió forintot kell elhelyeznünk különböző megtakarítási formákban egy évben. A másik oldalról annyit jelent, hogy tíz év alatt 2,8 millió forintot kaptunk az államtól, ami még kamatozik is.
A Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) esetében a maximálisan igénybe vehető adókedvezmény évi 100 ezer forint, a 2020 előtt nyugdíjba vonulóknak 130 ezer. Arra figyeljünk, hogy teljes adómentesség és a jóváírások csak nyugdíjba vonuláskor, de legalább 10 év elteltével vehetők igénybe. Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött összegek után akár 150 ezer forint is lehet egy évben a maximális adókedvezmény, míg a nyugdíjbiztosítás esetében ugyanez 130 ezer forint.
Ez természetesen csak az állami támogatás része az időskori jólét „maximalizálásának”. Amikor a megtakarítási formák közül választunk, legalább ilyen fontos, hogy mennyire alacsonyak a költségek, és végképp nem mindegy a hosszú, akár több évtizedes futamidő miatt, hogy mekkora hozamot várhatunk megtakarításaink után.
