Nem szűnik meg a behajthatatlan tartozás – figelmeztet a NAV közleménye. Erre jó példa egy holland férfi esete, aki magyarországi lakcímmel rendelkezett, ám 20 millió forint adó- és járuléktartozása volt a magyar állam felé.
A végrehajtás először nem vezetett eredményre mivel az adós állítása szerint sem ingó-, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, végrehajtás alá vonható jövedelme nem volt, őt magát pedig nem lehetett elérni. A NAV megkereste a holland adóhatóságot és behajtási jogsegély keretében információkat kért a férfi tartózkodási helyéről, végrehajtás alá vonható jövedelméről és vagyontárgyairól.
A társhatóság néhány hónap múlva arról tájékoztatta a NAV-ot, hogy az adós az Egyesült Arab Emirátusokban él, Hollandiában pedig két házzal és több bankszámlával rendelkezik. A NAV erre már behajtási kérelemmel válaszolt és a holland hatóság intézkedésére a 20 millió forintos hátralék egy összegben megtérült.
De akadnak más példák is a látszólag behajthatlan tartozásra.
Egy nagy hátralékos adózó elajándékozott egy ingatlant a lányának, akit a NAV a köztartozás mögöttes felelőseként jelölt meg. Ezek után az adós jobbnak látta 2 millió forinttal csökkenteni a hátralékot. Nem ritka, hogy az adósok a fedezetelvonásnak ezt a módját választják, azonban a NAV az erre vonatkozó szerződéseket általában perre viszi, amelyek nyomán rendre a hivatal követelésének ad helyt a bíróság.
A NAV számára az ingatlan adásvételről, ajándékozásról, egyéb vagyonszerzésről az illetékügyek adnak információt, illetve a földhivatali adatbázis is segítségül hívható. A gépjárművek tulajdonosváltásáról az okmányirodák adnak tájékoztatást és nem utolsó sorban a személyijövedelemadó-bevallások is támpontként szolgálhatnak. A NAV kapcsolatban áll más országok hatóságaival, amelyekkel kölcsönös az információcsere – írta a közlemény.
