Pénzügy
penztarca(430x286)(7).jpg (pénztárca, fizetés, forint, pénz)

28-szoros eltérés van a magyar béreknél

24.hu
24.hu

2015. 10. 15. 10:08

Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között, vagyis a szélső értékek tavalyhoz képest sem közeledtek egymáshoz – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek. Két év alatt 28-ról 49 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek az idei év egészére jó gazdasági kilátásokkal számolnak.
Korábban a témában:

Az idei évben mintegy 56 ezer munkavállaló béradatainak felhasználásával készült el a Trenkwalder átfogó felmérése, amelynek alapján szakterületenként, régiónként, ágazatonként, cégméret és tulajdonforma szerint egyaránt tájékozódni lehet a jól, az átlagosan és a gyengén fizető cégek bérezési gyakorlatáról.

A felmérés 15 besorolási szintre bontva elemzi az egyes cégeknél alkalmazott béreket. Az adatok alapján a legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 117 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten – jelentős szórással – átlagosan 2,4 millió forintos alapbér jár. A változó bérelemekkel kiegészítve ez a két érték 122 ezer, illetve 3,4 millió forintra nő, ami 28-szoros eltérést jelent.

A felmérés adataiból jól kiolvasható, hogy minél felsőbb szinten dolgozik egy munkavállaló, a változó bér aránya az összjövedelmen belül annál magasabb: miközben az alacsonyabb besorolási szinteken ez az arány mindössze 6-8 százalék, a vezetői besorolások esetében akár a 30 százalékot is meghaladja.

Szakmánként, ágazatonként

Szakterületi összehasonlításban, azonos szinteket vizsgálva az összjövedelem főként az informatikában, a műszaki és pénzügyi területeken alakul az átlag felett (mindenütt leginkább a kezdő diplomások körében). A logisztika és az adminisztráció területén, illetve a humán szakterületeken dolgozók fizetése ugyanakkor a legtöbb besorolási szinten 4-8 százalékkal marad el az átlagtól.

Ágazati bontásban a járműipar (+4-6%) és a gépipar (+2-3%) bérezési szintje emelkedik leginkább az átlag fölé, de a tavaly az elmaradók között szereplő építő- és építőanyag-iparban kapható bérek is most 1-3 százalékkal az átlag felett vannak. Eközben a fémipar (felsőbb szintjein akár-10-12% csökkenés) mellett elsősorban a közüzemi szolgáltatóknál (-6-8%), illetve a kereskedelemben (-5-6%) dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre. A kereskedelem területét említve jeleznünk kell, hogy a közelmúltban, a felmérés adatainak felvételét követően az egyik áruházlánc jelentős bérrendezési döntést hozott, ami az év vége előtt alaposan felforgathatja ennek az ágazatnak az egész bérezési struktúráját.

Regionális összevetésben – nem meglepő módon – a fejlettebb régiókban (Budapest és Közép-Magyarország, illetve a Nyugat-Dunántúl) magasabbak a fizetések. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg az ügyviteli és a fizikai besorolások esetében az Észak-Alföldön a legnagyobb – általában 7-9 százalék – az elmaradás, addig a magasabb szintű munkaköröknél az észak-magyarországi és az észak- alföldi régió marad el leginkább, 10-15 százalékkal is az országos átlagtól.

Egyre égetőbb probléma

A külföldi tulajdonú vállalatok legalább 5-10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 30 százalékot is meghaladja. Ugyanakkor a fizetések nagysága az cég méretével (a létszámmal, illetve az árbevétellel) arányosan is emelkedik.

Akárcsak tavaly, idén is a legtöbb munkáltató a műszaki területen talált nehezen diplomás munkaerőt (tavaly 56, idén 64 százalékuk nyilatkozott így, ami a helyzet romlását mutatja). Ugyanakkor ez a probléma immár a területek egyre szélesebb körében jelentkezik.

Így látják a közeljövőt a hazai cégek

A felmérésben részt vevő cégek az idei évben 3-4 százalék körüli béremeléssel számolnak. Átlagon felüli növekedésre számíthatnak a gépiparban és a kereskedelemben dolgozók, miközben a közüzemi szolgáltatások, a vegyipar és a fémipar esetében kell elsősorban attól elmaradó bérszintváltozásra számítani.

Az egyre súlyosbodó munkaerőhiány azonban a korábbi időszakoknál sokkal hektikusabb mozgásokat okozhat a bérszinteket illetően – magyarázza Molnár Mónika, a Trenkwalder HR Szolgáltatások üzletágának vezetője. – Egyes iparágak bizonyos régiókban az utóbbi néhány hónapban korábban elképzelhetetlennek hitt bérnövekedést kénytelenek végrehajtani, és ez a jelenség nemcsak az egyedi képességekkel rendelkező felsőbb kategóriákban, hanem immár a fizikai dolgozók szintjén is mutatkozik. Az iparágak zöme júliusra, a jelenlegi felmérésünk időszakára gyakorlatilag végre szokta hajtani egész éves béremelési tervét, az idén azonban könnyen lehet, hogy ezeket a forgatókönyveket felül kell írni.

Évről évre folyamatosan javulnak a megkérdezett cégek gazdasági kilátásai is. Míg 2013-ban a válaszadók 28 százaléka számított arra, hogy jó gazdasági évnek néz elébe, idén ez az arány már elérte a 49 százalékot. Ez mindenképpen jó hír a munkavállalók számára, hiszen a cég teljesítménye jelentős részben befolyásolja a következő időszakra tervezett béremelés mértékét is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.