Pénzügy
nyugdíjas (szegénység, )

A magyar nyugdíjasnál csak a bolgár pesszimistább az unióban

24.hu
24.hu

2015. 10. 02. 10:44

Kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 forint jut havonta átlagban a magyar nyugdíjasoknak, ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 forint, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 forint.
Korábban a témában:

A KSH szerint

A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az átlagos európaiak, és a 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket.

Ezt részben az egészségi állapotuk indokolja, amelyet a 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8 százaléka értékelt jónak, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Idősek Világnapja alkalmából végzett elemzéséből.

Mindez különösen elkeserítő adat, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar nyugdíjasok egészségügyi célú kiadása kiemelkedően magas európai összehasonlításban, miközben kultúrára, öltözködésre vagy akár étteremre jóval kevesebb jut.

Úgy gondolják, rosszul élnek

A biztosító hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése szerint nem csak a fiatalokhoz, de európai társaikhoz képest is rosszabbnak érzékelik általában az életminőségüket a magyar nyugdíjasok: a 65-74 évesek a 0-tól 10 pontig terjedő skálán 5,9-re értékelik szubjektív jólétüket, amely jelentősen elmarad e korosztály európai átlagától (7,0) és amely a bolgár után a második legrosszabb uniós adat. A kor előrehaladtával az élettel való szubjektív elégedettség ráadásul folyamatosan csökken, 74 év felett már csak 5,6 pontos átlaggal értékelik a magyarok.

A rossz egészség korlátoz

Az életminőség értékelése nem független az egészségi állapottól sem. A magyarok szubjektív értékelése minden korosztályban rendre elmarad az európai átlagtól. A 65–74 éves magyarok mindössze 16 százaléka (a 28 tagállamban átlagosan 37%), a 75 événél idősebbek 7,8 százaléka (uniós átlag 28%) érzi úgy, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota.

Az életkor előrehaladtával a mindennapi tevékenységeket korlátozó problémák is gyakoribbak: a mozgás korlátozottsága a 60-74 évesek harmadát, és a 75 év felettiek kétharmadát érinti. Mindez az önellátás képességét is befolyásolja: a 65 év felettiek 29 százaléka korlátozott legálabb egy, önellátással kapcsolatos tevékenységben (étel elfogyasztása, ágyból felkelés, lefekvés stb.).

Átlagosan ennyit kapnak a nyugdíjasok

Az életminőség megítélése természetesen nem független a nyugdíjtól és a fogyasztás színvonalától sem. Európában az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál mellett a magyar állami nyugdíjrendszer alkalmaz legkevésbé a nyugdíjakat egyenlősítő mechanizmusokat, így nincs olyan drasztikus eltérés az aktív kori keresethez képest. Hazánkban a kereseti rangsor közepén elhelyezkedők ennek köszönhetően nyugdíjba vonulásukkor ma átlagosan a korábbi keresetük 94 százalékát kapják meg.

Az időseknek alig jut egy csomó dologra pénzük

Az alacsonyabb életszínvonalból adódóan azonban a nyugdíjaskor fogyasztási színvonala elmarad az európai átlagtól. Az elemzésből kiderül, hogy kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 forint jut havonta, ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 forint, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 forint.  A rosszabb egészségi állapotból adódóan ugyanakkor a magyarok többet költenek egészségükre, főként a gyógyszerekre: 7 657 forintot havonta.

Relatív biztonságot nyújt még

A mai magyar nyugdíjrendszer az aktív évekhez képest még relatív biztonságot nyújt, a társadalom elöregedése, a nyugdíjasok arányának növekedése azonban már középtávon is jelentős terhet ró az ellátórendszerre. A magyar férfiak átlagosan 14,5, a nők 18,4 évet töltenek nyugdíjban – ez mindkét nem esetében 1,5 évvel több, mint 10 évvel korábban.

A jövőbe nézve

„A már ma is közel másfél-két évtized nyugdíjban töltött év anyagi biztonságát az aktív években kell megteremteni. A mostani nyugdíjasok vélekedése a saját életminőségükről, az egészségi állapotuk és a kiadási szerkezetük is jól mutatja, hogy a tartalmas, kiszolgáltatottságtól mentes időskorhoz nélkülözhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés. Egy közelmúltban készült felmérésünk szerint a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének 2014 év eleji bevezetése óta már a megkérdezettek 5 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással, ami jól mutatja, hogy egyre többen ismerik fel az öngondoskodás jelentőségét. Ennek ellenére azonban még jelentős lemaradásban van a magyar társadalom: ugyanez a kutatás arra is rávilágított, hogy kétharmaduknak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs az idős korra.” – összegzett a felmérést készítő biztosító vezérigazgatója, Kádár Gabriella.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.