A Közgép után újabb építőipari céget zárt ki a közbeszerzésekből három évre az állami pályázatkiíró. Ezúttal a Pentaviáról mondta ki a NIF, hogy hamis adatot szolgáltatott. A Pentavia és a Közgép között több személyi kapcsolat is van – írta a vg.hu.
A munka becsült nettó értéke 200 millió forint volt. A nyolc jelentkező közül a legolcsóbban, 90 millió forintért a Pentavia végezné el a munkát. A legdrágább A-Híd Zrt. kétszer annyiért dolgozna, mint a Pentavia, vagyis 180 millióért.
A hivatal azonban kizárta Pentaviát a pályázatból, arra hivatkozva, hogy hamis adatot szolgáltatott az egyik megjelölt szakemberének referenciáiról.
Titkolt előélet?
B. K. korábban a Közgépnél dolgozott soproni beruházásokon építésvezetői, valamint az M4-es autópálya kivitelezésén projektvezető-helyettesi, felelős műszaki vezetői beosztásokban 2007 és 2012 között, erről szóltak a benyújtott referenciái.
A NIF azonban megkereste Sopron polgármesteri hivatalát, az onnan kapott adatok alapján pedig arra jutott, hogy a Pentavia hamis adatokat szolgáltatott B. K. szakmai előéletéről, és ezért a közbeszerzési törvény alapján kizárta a pályázatból, ami egyben azt is jelentette, hogy három évig nem indulhat.
A Pentavia természetesen megtámadta a döntést, hiszen azzal lényegében elesik azoktól az állami munkáktól, amelyekből szépen profitált az elmúlt években. A Pentavia szerint a NIF az információkat kifejezetten azzal a céllal kérte, hogy őt kizárja az adott pályázatból, továbbá ezzel három évre az összes közbeszerzésből.
A döntőbizottság azonban a napokban hozott határozatában megállapította, hogy a NIF megalapozottan zárta ki a Pentaviát hamis adatszolgáltatásokra hivatkozva.
A Pentavia tízmilliárdos nagyságrendű, stabilan milliárdos profitú építőipari céggé nőtte ki magát az elmúlt években. Részt vett a miskolci villamoshálózat fejlesztésében, a budapesti 1-es villamos vonalának felújításában, Sopron központjának megújításában, győri közműépítésekben, számos útépítésben és felújításban Nyugat-Magyarországon. Jelentős környezetvédelmi kármentesítési megbízásokat is végzett, például a Sármellék–Zalavár volt szovjet katonai repülőtéren, a simontornyai bőrgyár területén, valamint részt vett a kolontári vörösiszap-katasztrófa kárelhárításában is.
A Pentavia tavaly remek évet zárt, hiszen az előző évi 8,8 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt az árbevétele. Ebből az építőipari cégek körében vágyálomnak számító több mint tízszázalékos árbevételarányos nyereséget, 1,4 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el.
Állami megrendelés hiányában úgy tűnik, a gyümölcsöző korszaknak vége szakadhat.
