Emlékeznek még a Kézizálog Zrt. nevére? Arról híresültek el nemrégiben, hogy sok magánembert és céget vertek át, mivel arany helyett trombitaréz tömböket adtak nekik a befektetett pénzükért cserébe. A sztorit a Napi.hu hozta le először. A lap kíváncsi volt rá, hogy vajon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága (Nehiti) vizsgálta-e azokat a tömböket, amiket aranyként adtak el a csalók. Kérdésükre azt a választ kapták, hogy a hatóság nem végzett aranytárgy- vagy aranytömb-hitelesítést a hamisítási botrány főszereplőjének, a ma már felszámolás alatt álló Kézizálog Zrt.-nek.
Csakhogy a lap szerint a rendelkezésükre álló dokumentumokból éppen annak ellenkezője derül ki, mint amit a hatóság állít. 2012-ben ugyanis több alkalommal is adtak ki tanúsítványt a cégnek – ezek közül kettőt be is másoltak a cikk végére. Próbálták ezekkel a dokumentumokkal szembesíteni a hatóságot, de választ nem kaptak. Szerintük mindez megkérdőjelezi a hatóság szavahihetőségét. Meg más is. Kattintson!
MEKH: a hatóság igazat mondott
A napi.hu cikkére reagálva a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a következőket tartja fontosnak leszögezni:
“A cikk szerzője összekeveri a hitelesítés és a vizsgálat fogalmát. Hitelesítés alatt a nemesfém tárgyak fémjellel történő ellátását értjük, amikor a tárgy anyagát és finomsági fokozatát fémjellel hitelesítjük. A másik eset pedig, amikor a tárgyat csak vizsgálatnak vetjük alá, és a vizsgálat eredményéről vizsgálati eredményközlőt állítunk ki. Ez nem minősül hitelesítésnek, hiszen ilyenkor a tárgyat hitelesítő jellel nem látjuk el. Megjegyezzük, hogy mintavizsgálat esetén a Hatóság nem rendelkezik, nem is kell, hogy információval rendelkezzem arról, hogy a minta miből származik, hiszen a mintavizsgálat eredménye az azt vizsgálatra benyújtó (pl. forgalmazók) számára bír jelentőséggel és ad információt a mintavétellel érintett tárgy(ak) nemesfémtartalma tekintetében.
Hatóságunk tehát, korábbi állításának megfelelően, a Kézizálog Zrt. részére aranytárgy hitelesítést nem végzett, ugyanakkor arany tartalmú mintaanyagok vizsgálatát – ahogyan arról erre irányuló korábbi sajtómegkeresések esetében tájékoztatást is adtunk – igen, legutóbb 2014 júliusában. Ugyanez a helyzet az aranytömbökkel is: a Kézizálog Zrt. részére Hatóságunk az elmúlt három évben aranytömb hitelesítést nem végzett, a Kézizálog Zrt. aranytömböt vizsgálatra egyáltalán nem mutatott be a Hatóságnak, csak 2 gramm körüli mintákat, amelyről a Hatóság eredményközlőt állított ki. Az újságíró által a cikk mellékleteként szerepeltetett vizsgálati eredményközlők ezeknek a 2 gramm körüli mintaanyagoknak a vizsgálati eredményét tartalmazzák.
A cikkben felvetett problémával ellentétben tehát nem a hatóság szavahihetősége és hitelessége kérdőjelezhető meg, hanem az újságíró hozzáértése. Le kell szögeznünk, hogy bár korrekt módon válaszolunk a sajtó minden kérdésére, ha a sajtó képviselője nem tud különbséget tenni hitelesítés és vizsgálat között, azért nem minket terhel a felelősség. A cikkben foglaltakat illetően a hivatal mai napon helyreigazítási kérelemmel fordul a szerkesztőséghez.”
