A tavalyi évben rekordösszegű, 183 milliárd forintos többlettel zárt a nyugdíjalap, amihez hozzájárult a foglalkoztatás és a bruttó keresettömeg növekedése – írta a Napi.hu. Ezt a többletet pedig egész egyszerűen elnyelte a költségvetés – derült ki a zárszámadási törvényből. Vagyis a nyugdíjalap többlete a költségvetési hiány fedezetére ment el.
Egyébként ha ellenkező irányú lenne a nyugdíjalap mérlege, vagyis hiány lenne, akkor meg a költségvetés állna helyt. Ez a szabály nem új keletű, az 1998-as nyugdíjreform idején vezették be – emlékeztetett a lap. Akkor, amikor a magánnyugdíjpénztárakat létrehozták. Úgy gondolták ugyanis, hogy a magánpénztárakban lesz tőkefedezet a majdani nyugdíjkiadásokra, így nincs szükség az állami nyugdíjalapnál tartalékra. Csakhogy azóta majdnem teljesen sikerült felszámolni a magánnyugdíjpillért, a szabály meg nem változott. Vagyis a nyugdíjrendszer elveszítette a jövőbeni tőkekiadások fedezetét.
A dokumentum azt is megállapítja, hogy a nyugdíjasok nem jártak rosszul, hiszen 2012 és 2014 között a felültervezett infláció miatt emelkedett a járandóságuk reálértéke.
