Pénzügy

Egyre feljebb kúsznak a lakásárak

elado-lakas(210x140).jpg (Array)
elado-lakas(210x140).jpg (Array)

A mostani forgalom 40 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti eredményt, és mintegy 70 százalékkal a válságot követő leggyengébb, 2013-as év júniusát.

12 184 darabos, rekordközeli forgalom volt idén júniusban az ingatlanpiacon a Duna House becslése szerint.

A mostani forgalom 40 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti eredményt, és mintegy 70 százalékkal a válságot követő leggyengébb, 2013-as év júniusát. Az idei első félév összforgalma meghaladja így a 68 300-at. 

Tovább folytatódik a dinamikus áremelkedés

A Duna House Országos Lakásár Indexe szerint. 2014 közepétől hosszas, 81 százalékpontos stagnálást követően lassabb-, majd erőteljesebb ütemben emelkedtek az árak, és az idei év második negyedévére, újabb 4 pontos ugrást követően 95-ös értékre érkezett a mutató.

Az Országos Panel Index meredeken ível felfelé továbbra is. Egy éve még csupán 78 százalékponton állt a mutató, majd negyedévről negyedévre erős ugrásokkal 99-es értékre emelkedett.

Az Országos Téglalakás Index az előző negyedévben ugrott az átlagos 85 pont körüli szintről 90-re, amely a II. negyedévben újabb 1 pontos erősödéssel 91 pontra érkezett. Egy kivétellel minden vidéki árindex tovább erősödött. A kivétel pedig a kelet-magyarországi Téglalakás Index.

A budapesti árindexek meredeken ívelnek felfelé. A panelek egy éve még a 83-as szinten stagnáltak, majd erős emelkedéssel mostanra 119 pontos értéket mutatnak, ami reál értéken is 94 százalékpontot jelent. A téglalakások indexe is tovább erősödött, az idei első negyedéves 102 pontról 111-re ugrott. A Budapesti Téglalakás Index reálértéken 87 százalékponton áll.

Ilyen áron keltek el

Az idei első félévben lezajlott tranzakciók átlagai alapján vidéken Győr-Moson-Sopron megyében vásároltak téglaépítésű lakást a legmagasabb áron, 262 ezer forintért. Ezt még a második legdrágább Hajdú-Bihar megye sem tudta megközelíteni, ahol az átlag 240 ezer alatt alakult. Legkisebb 103 ezer Ft/m2 átlagon BAZ megyében vásároltak.

Budapesten a legdrágább kerület, több mint félmillió forintos négyzetméterenkénti átlaggal az V. volt az első félévben. Ez olyannyira kimagasló, hogy a következő lokációk már mind 400 ezer alatt alakultak. A legolcsóbbak a XX. és XXI.kerületek, alig több mint 200 e Ft/m2 átlaggal.

Vidéken Győr-Moson-Sopron megyében vették a paneleket is a legmagasabb átlag négyzetméteráron az első félévben. Itt 241 ezer forinton vásárolták ezt a lakástípust, ami meghaladja még a teljes budapesti átlagot is. Hajdú-Bihar megye ennél a lakástípusnál is a második legdrágább, 179 ezer Ft/m2-es átlagával. A legalacsonyabb átlagértéket itt is Borsod-Abaúj-Zemplén produkálta, ahol a panelek átlagos négyzetméterára 96 ezer Ft volt. Budapesten a XI. kerület volt a paneleknél a legdrágább, majdnem elérve a 300 ezer Ft-os szintet. Második a XIII. lett, 265 ezer Ft-os átlagával, majd a XVI. 257 ezerrel. Legalacsonyabb áron a XX.-ban vásároltak 182 ezerért és a XXI.-ben 176 ezerért négyzetméterenként.

Alku? Még van!

Az első félév adatai alapján az összes lakástípust egybevetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében került sor a legtöbb alkura, ugyanis itt a vevők az ár tizedét is képesek voltak lefaragni az egyezséget megelőzően. Inkább 6-8% volt a jellemző országszerte, de három terület is alacsony, 4%-os alkuértéket mutatott, ezek pedig Vas, Veszprém és Budapest egésze voltak. A fővárosban csupán 1-2 %-os árlevitelt követően a vevők többnyire 3-5%-ot tudtak csak alkudni.A legtöbbet, 7%-ot a XXIII. kerületben és épp a legdrágább V. kerületben lehetett.

A befektetők nagyon mozgolódtak

Júniusban még mindig rendkívül magas a befektetési céllal vásárlók aránya Budapesten. Közel minden második adásvétel mögött ez a szándék állt, míg a második legnagyobb csoport a vevők 25%-ával az első lakásukat vásárlóké lett. Nemcsak a befektetői jelenlét volt magas, de az általuk megvásárolt ingatlanok átlagára is, amely megközelítette a 21 millió Forintot lakásonként. Vidéken nem sok változás történt a vásárlások indítékában, továbbra is a nagyobba költözők teszik ki a vevők 28%-át majd a befektetők jönnek 23%-kal. Itt kb. minden ötödik vevő vásárol elsőlakást magának. A vidéki befektetők jóval alacsonyabb átlagáron költöttek, mit a fővárosban, pontosabban alig több mint 9 millió Forintot lakásonként.

Többen kerestek olcsóbb, nagyobb lakást

Budán az első félévben megvalósult adás-vételekben szereplő ingatlanok paraméterei alapján, 27%-ban vásároltak 400 ezer Ft/m2 fölötti áron. 2014 első félévében ez az arány csupán 14% volt. Ugyanitt nőtt a nagyobb, 160 m2 fölötti alapterülettel rendelkező ingatlanok iránti igény is 5-ről 8%-ra a két félév összevetésében, Pesten hasonló a helyzet a magasabb ársávokban: 4-ről 11%-ra nőtt a 400 ezer Ft/m2 ársáv aránya egy év alatt, de a többi magasabb, 200 ezer Ft fölötti sávokban is nagy növekedés látható. Mindkét esetben nyilván az árak látványos emelkedése tolta felfelé a sávokat.

Vidéken is érzékelhető a drágulás a paraméterek összehasonlításában, de nyilván az alsóbb ársávokban. Itt a 150-300 ezer Ft/m2 közötti sávok aránya nőtt meg 32-ről 38%-ra. Pest megyében szintén érzékelhető mindez a két félév összevetésében, mégpedig a 200 ezer Ft/m2 fölötti ársávokban. Ugyanitt a nagyméretű, 160 m2 fölötti alapterülettel rendelkező ingatlanok jelenléte nem sokat változott, 2014. első félévében az összes adásvétel 11%-át, idén 10%-át tették ki.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik