Pénzügy

Az MNB mossa kezeit Quaestor-ügyben

Quaestor(51386112-4edc-4bff-b670-843592523462)(210x140).jpg (Array)
Quaestor(51386112-4edc-4bff-b670-843592523462)(210x140).jpg (Array)

Mi tette lehetővé, hogy az MNB engedélyezte a Quaestor újabb és újabb kötvénykibocsátásait? Hogyan lehetett ráírni ezekre a kötvényekre, hogy a kockázatuk "alacsony" vagy "közepes"? Miért nem látta az MNB, hogy a Quaestor folyamatosan visszaveszi a kibocsátott vállalati kötvényeket, miközben a tájékoztató erre nem vállalt kötelezettséget? 

Az MNB nem a kötvény kibocsátását, hanem a kötvény kibocsátásáról szóló tájékoztatót hagyja jóvá – mondta Végh Richárd, a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti igazgatója egy szakmai konferencián hétfő délután. Az MNB egy vállalati kötvény engedélyezésekor kizárólag azt nézi, hogy a tájékoztató eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek, hangzott el.

„Az MNB formailag és részben, korlátozottan, tartalmilag is vizsgálja a tájékoztatót” – mondta Végh, aki hozzátette: az engedélyezés szigorú uniós elvek alapján történik. Hangsúlyozta, hogy a Quaestoros vállalati kötvények tájékoztatója tartalmazta, hogy a felelősséget a kibocsátó vállalja, a kockázatokat pedig a befektető viseli.

A piacfelügyeleti igazgató azt is elmondta, hogy a kötvénytájékoztató megfelelő vagy nem megfelelő vizsgálatának egyáltalán nincs is köze a visszaéléshez, hiszen a visszaélés nem az engedéllyel kibocsátott kötvényeknél, hanem a fiktíven kibocsátott kötvényeknél történt.

A “White label” probléma

A befektetési vállalkozások és befektetési alapok egy részénél komoly veszteséget okozott a svájci frank euróval szembeni sávjának eltörlése, a veszteségek 10 hazai befektetési vállalkozást érintettek. A károkozáshoz hozzájárult a “white label” probléma, azaz amikor egy külföldi befektetési szolgáltató, aki egy hazai befektetési szolgáltató szerződőpartnere, gond esetén – például a svájci frankon realizált óriási veszteségen – le tudja hívni a hazai befetetési szolgáltató “nem fertőzött ügyfélpénzeit” is. Az utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok működtetőivel szemben a jövőben perek is indulhatnak, és bizonyosan megváltozik ennek szabályozása is – hangsúlyozta az előadó.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a Quaestor kötvénytájékoztató hamis információkat tartalmazott, amennyiben azt állították, hogy nem veszik vissza a kötvényeket, miközben visszavették, és ez miért nem tűnt fel az MNB-nek, Végh azt mondta: utólag már nyilvánvaló, hogy hamis adatokat tartalmazott a tájékoztató. Ugyanakkor a konkrét kérdésben a Quaestor éppen nem állított hamisat, mert csak azt állították, hogy nem vállaltak kötelezettséget a visszaváltásra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne válthatták volna vissza a kötvényeket – mondta Végh.

Végh Richárd előadásában elhangzott meg, hogy a Quaestor és a Hungária esetében az MNB gyanúja szerint VIP ügyfeleket és azok megtakarításait irányították át csoporton belül, míg a Buda-Cash esetében az egyedi ügyfélszámlákon lévő megtakarítások eddig is fellehetőek voltak a cégnél – írta a Portfolió. Arra, hogy pontosan mekkora a Hungária Értékpapírnál feltárt hiány, és miért nincs vagyonzár elrendelve a szolgáltatónál, az MNB nem tudott információkkal szolgálni.

Végh Richárd, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója „A brókerbotrány tanulságai” című konferencián tartott előadást hétfő délután a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében. Ő volt az egyetlen előadó, körülbelül negyven percet beszélt, majd kérdésekre válaszolt. Előadása előtt azt mondta, hogy előadása lényegében megyegyezik az MNB brókerbotrányokról szóló jelentésével.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik