A bankadó februári csökkentése, a Növekedési Hitelprogram és az új polgári jogi szabályok kedvezően hatottak a finanszírozásra. Negatív hatása volt ugyanakkor a banki elszámoltatásnak, illetve az új kereskedelmi jogszabályoknak, amik közül is a kötelező vasárnapi zárva tartás és a reklámadó rontotta leginkább a kereskedelmi ügyfelek hitel-visszafizetési képességét – áll a Deloitte negyedéves jelentésében.
E mellett az élelmiszerlánc-felügyeleti díj rendszerének módosítása, az adminisztrációs jellegű terhek növekedése (EKÁER) és a meglévő közterhek módosulása is olyan adózási kockázatokkal járhatnak, amelyek a hitelfelvevő cégek fizetőképességét is érinthetik, írták.
Deflációs hónapok jönnek
Az idei év első harmada komoly felzárkózási ralit hozott Magyarországon – hangzott el az idén 25 éves Equilor, független befektetési szolgáltató ma reggeli sajtóbeszélgetésén. Bár a BUX index az elmúlt három hónapban 40 százalékkal növekedett, a budapesti tőzsde teljesítménye 4-5 éves összehasonlításban már nem volt ilyen pozitív.
A befektetők a klasszikus rotációs elmélet alapján a felszabaduló pénzeket az elmúlt hónapokban azokra a börzékre irányították, amelyek kimaradtak a korábbi 4-5 év ralijából. Februárban a magyar állam, az Erste Bank és az EBRD megállapodása utat nyitott a bankadó 2016-tól tervezett lépcsőzetes csökkentése előtt, ami összességében majdnem 60 százalékos erősödést hozott például az OTP kurzusában.
A forint erősödését és a tőzsdén jegyzett vezető részvények szárnyalását más tényezők is hajtották. Pozitív fejlemény volt az orosz-ukrán konfliktus enyhülése, az európai zéró kamatkörnyezetben megnyilvánuló hozaméhség, a hazánk felminősítésével kapcsolatos várakozások, az alapkamat csökkenése, valamint a korábbinál magasabb GDP-növekedés.
Negatív hatású lehet ugyanakkor, hogy hazánk egyik legnagyobb hitelezője, a Templeton nem újította meg lejáró magyar állampapírjait, így a kereslet kisebb lehet ezen eszközök iránt. Másrészt, ha valamilyen váratlan esemény történik a világgazdaságban, akkor nem kifejezetten előnyös, hogy a legnagyobb hitelezőnk már nem áll az ország mögött.
Felminősítés novemberben
Az Equilor szerint az ország makrogazdasági mutatói, valamint a kilátások egyaránt kedvezőek. A 2 százalék feletti ütemben bővülő GDP, a hitelezés beindulása, a költségvetési fegyelem, a magasnak mondható folyó fizetésimérleg-többlet stabil gazdaság képét mutatják. Az elmúlt hónapokban több gazdasági mutató is megerősítette, hogy idén a reálgazdaság profitálhat az erősebb belső fogyasztásból is.
Ám ennek ellenére a várt felminősítések egyelőre elmaradtak. Az S&P idén márciusban már egy fokozattal javította hazánk adósságbesorolását, a Moody’s és a Fitch egyelőre nem változtatott, legközelebb novemberben várható kedvező fordulat. Amennyiben a felminősítés megtörténik, az további bizalomerősítő hatással járna a magyar gazdaság és tőkepiac irányába, írták.
Az Equilor szerint hazánkban jelenleg a legfontosabb gazdasági tényező a deflációs nyomás, amely némileg enyhülni látszik. Számításaik szerint az idei egész éves átlagos infláció 0,1 százalék körül alakulhat, míg jövőre 1,5 százalékra emelkedhet, ami még mindig elmarad a jegybank 3 százalékos célkitűzésétől.
Egyértelműen pozitív viszont, hogy a háztartások eladósodottságának szerkezetében komoly változás következhet be idén: a devizahitelek forintosításának köszönhetően 70-ről 3 százalékra csökken a devizahitelek aránya. Az alacsony infláció következményeképpen reálértéken magasabbak a bérek, ezért a kiskereskedelmi forgalomban is visszatérhet a dinamikus bővülés. Ennek fényében az Equilor a magyar GDP előrejelzését felfelé módosítja: idén 2,7 százalék helyett 3,1 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni, míg jövőre 2,7 százalékos bővüléssel. A felfelé módosítás mértéke pontosan megegyezik Varga Mihály mai bejelentésével, miszerint idén 2,7 helyett 3,1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
