Pénzügy

Üzent az új ÁKK-vezér a hitelminősítőknek

Barcza György (Barcza György)
Barcza György (Barcza György)

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) február 1-jei hatállyal kinevezett vezérigazgatója szerint az állam folyamatosan javítja devizapozícióit. Indokoltnak tartaná, ha Magyarország jobb osztályzatot kapna.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy folytatódik a külfölddel szemben fennálló tartozás diverzifikálása.

Barcza György azt mondta, hogy a magyar állam folyamatosan javítja a külfölddel szembeni devizapozícióját.
A szakember ezt arra alapozta, hogy míg 2011-ben 44 százalék volt a devizarészarány a teljes államadósságon belül az IMF és EU-hitelekkel együtt, ez 2014 végére 36-38 százalék körülire apadt, ami jelentős csökkenés.

Csökkent a megújítás kockázata

Arra a kérdésre, van-e konkrét ütemterve az ÁKK-nak az államadósságon belüli devizarészarány leépítésére, Barcza György elmondta: össze kell hangolni a pénzügypolitika mindhárom fontos szereplője – a kormányzat, az MNB és az adósságkezelő – szempontjait. Mindenképpen előnyös, és a közjót szolgálja, ha összehangoltan működik a makrogazdasági politika – mondta.

Barcza György kiemelte: 2010 és 2014 között Magyarország bruttó külföldi devizaadóssága 100 milliárd euróról 64 milliárd euróra csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a devizaadósság megújításának kockázata – magyarázta.

Devizakibocsátás – ezzel terveznek

Ezzel párhuzamosan a nettó külföldi devizaadósság 42 milliárd euróról 14 milliárd euróra csökkent. Ezen belül az államnak és az MNB-nek 2010-ben 6,5 milliárd eurós nettó devizatartozása volt, míg tavaly év végén már 3,6 milliárd euró követelése. Ebben benne van a devizakibocsátások csökkentése és a devizatartalékot duzzasztó európai uniós transzferek.

Az ÁKK idén 160 milliárd forint értékben tervez kibocsátani letelepedési államkötvényt, ezenkívül devizakibocsátást nem tervez az idei évre vonatkozó finanszírozási terv szerint.

Szétterül a tartozásunk

A külfölddel szemben fennálló tartozás tehát egyre inkább szétterül, “többfelé” tartozunk – mutatott rá. Ez a diverzifikáció a jövőben is fontos cél lehet – tette hozzá. Ha sikerül a külföldi devizaadósságnak a tulajdonosi struktúráját változatosabbá tenni, akkor több lábon állhat az adósságkezelő – mondta. Emellett meg kell fontolni, érdemes-e a dollárkötvények mellett más devizában, más piacokon is kibocsátani – jegyezte meg.

Jó hír a lakosság pénzügyi helyzetéről

Az adósságkezelés szempontjából fontos adat, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona 45 százalékkal nőtt 2010 és 2014 között. Ennek magyarázata, hogy csökkent a hitelállomány és nőtt a megtakarítási ráta. Emellett az utóbbi években javult az állam költségvetési hitelessége, másrészt a pénzügyi válság után a lakosság a biztonságra törekedve előnyben részesíti az állampapírokat más befektetési eszközökhöz képest.

Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt az állampapírok iránti lakossági kereslet. A lakossági tulajdon aránya a 2010-es 2 százalékról 9,5 százalékra emelkedett 2014 harmadik negyedévében. Vagyis ma az államadósság csaknem tizede lakossági kézben van. Ez is növeli a diverzifikációt – emelte ki az ÁKK új vezetője.

Üzent a hitelminősítőknek

Mindez – a külfölddel szemben fennálló devizaadósság jelentős csökkenése és a lakossági tulajdon növekedése – abba az irányba hat, hogy Magyarország helyzete nagyon sokat javult pénzügyi kockázati szempontból – mutatott rá Barcza György.

A gazdasági növekedést és a kilátásokat – a javuló tendenciát – figyelembe véve indokolt, hogy a hitelminősítők idővel lépjenek – fogalmazott. Furcsa, hogy a hitelminősítők ugyanabban a kategóriában értékelik Magyarországot, mint öt éve, holott óriási változások történtek ez idő alatt: a pénzügyi szektor sokkal stabilabbá vált – javult a hitel-betét mutató, csökkent a devizakitettség -, emellett az alacsonyabb kamatoknak és a csökkenő adósságrátának köszönhetően jelentősen csökkentek az állam kamatkiadásai az elmúlt években – sorolta.

Így trükköznek Orbánék

Államadósság

Az államadósság a legfrissebb adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 77 százalékán áll. (2013 decemberében 79 százalékra faragták le.) A 2,5 százalékos hiány és több mint 4 százalékos nominális növekedés mellett évente 1,5-2 százalékponttal tud csökkenni az adósság, és így egyre közelebb kerül az alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott, 50 százalékos küszöbhöz – mondta.
Nyomott hozam

Az ÁKK új vezetője megjegyezte: belföldön kompetitív piac alakult ki, ennek is szerepe van abban, hogy ilyen alacsony hozamok mellett lehet kibocsátani. A 3 éves államkötvények hozama idén 2,3-2,5 százalék körül, az ötéves papíroké 2,5 és 3 százalék között alakult. A tízéves lejáratú államkötvények hozama 3 és 3,5 százalék között volt. A diszkontkincstárjegyek futamidőtől függően 1,7-1,8 százalékos átlaghozamon keltek el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik