Erre költenék spórolt pénzüket a magyarok

A legtöbben azt tervezik, hogy félretesznek, lakásukat korszerűsítik vagy hitelüket törlesztik. Gondként a gazdaság helyzetét, hiteltartozásukat, valamint a munkahelyek biztonytalanságát említették leginkább.

Korábban a témában:

Tíz magyar fogyasztó közül hét (72 százalék) látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a második negyedévhez viszonyítva: a magyarok második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét. Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből vásárolnak.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat harmadik negyedévi felmérése.

Európa keserű

Ha a világ egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96 százalék), valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88 százalék). Említést érdemel a franciaországi 87 százalékos mutató is.

Más régiók néhány országában is meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban látják; ilyen például Venezuela (91 százalék), Argentína és Dél-Korea (87-87 százalék), Egyiptom (85 százalék), valamint Pakisztán (77 százalék).

Lakás-korszerűsítés, ruhavásárlás, új technológia

Amíg nálunk a válaszadók egyharmadának (33 százalék) nem marad szabadon elkölthető pénze, addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva.

A kérdésre, hogy miután fedezte létfenntartási költségeit, mire szándékozik költeni megmaradó pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint legtöbben félretesznek (27 százalék). További sorrend: felújítják lakásukat (23 százalék), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22 százalék), új ruházati cikket vásárolnak (21 százalék), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást terveznek (18-18 százalék) vagy új technológiát képviselő eszközöket szereznek be (16 százalék).

A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.

A második negyedévhez képest majdnem mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és az új technológiát képviselő termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal, egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a nyaralást/utazást tervezőké is.

A többiek másképp költenének

A magyarokétól eltérő vásárlási szándékokat tükröznek az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben félretesznek (36 százalék), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32 százalék), harmadikon a nyaralás/utazás következik (30 százalék), majd a hitel, kölcsön törlesztése (25 százalék), otthonon kívüli szórakozás (24 százalék), lakás felújítása, illetve felszerelése (23 százalék), valamint modern technológiai termékek vásárlása (17 százalék).

Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy nyugdíjalapba befizetni.

Kevésbé aggódunk a hitel és kölcsön miatt

Ami a fogyasztók aggodalmait illeti: világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a legnagyobb gondot a megkérdezetteknek, a harmadik negyedévi felmérés eredménye alapján.

Magyarországon a válaszadók 28 százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8 százalékponttal csökkent.

Kisebb lett nálunk a munkahelyek biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is; 29 százalékról 27-re csökkent, egyik negyedévről a másikra.

Hazánkban az első és második legnagyobb gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje a harmadik negyedévben: egészség (18 százalék), emelkedő élelmiszerárak (16 százalék), gyerekek képzése és jólléte (15 százalék).

Máshol másért aggódnak jobban

Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában a harmadik negyedévi megkérdezés sorrendje: Munkahelyek biztonsága (21 százalék), gazdaság helyzete (20 százalék), háztartási energia számláinak emelkedő összege (19 százalék), egészség (17 százalék), gyerekek képzése és jólléte, valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12 százalék).

Figyelemre méltóan eltér az európai átlagtól a magyarok véleménye a háztartási energia áránál, továbbá a terrorizmusnál. Ugyanis amíg a háztartási energiaárak növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százalék számára. A terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.

Népszerű a spórolás

Ha a vizsgált hatvan ország átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54 százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát a harmadik negyedévben.

Összességében 1-1 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49 százalék), nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12 százalék) vagy nyaralásra, utazásra fordítanának pénzükből (36 százalék). Globálisan a megkérdezettek nagyjából egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34 százalék), illetve otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31 százalék). Mindkét mutató ugyanakkora, mint a második negyedévben.

Az összes válaszadó egynegyed része új technológiára költene; 2 százalékponttal kevesebb, mint a második negyedévben. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét.

A magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik lakásukat (22 százalék). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be részvénybe vagy befektetési alapba (20 százalék).

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.