Pénzügy

Erre költenék spórolt pénzüket a magyarok

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 11. 12. 11:26

A legtöbben azt tervezik, hogy félretesznek, lakásukat korszerűsítik vagy hitelüket törlesztik. Gondként a gazdaság helyzetét, hiteltartozásukat, valamint a munkahelyek biztonytalanságát említették leginkább.

Korábban a témában:

Tíz magyar fogyasztó közül hét (72 százalék) látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a második negyedévhez viszonyítva: a magyarok második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét. Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből vásárolnak.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Citi Hitelteszt (citibank, )

Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat harmadik negyedévi felmérése.

Európa keserű

Ha a világ egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96 százalék), valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88 százalék). Említést érdemel a franciaországi 87 százalékos mutató is.

Más régiók néhány országában is meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban látják; ilyen például Venezuela (91 százalék), Argentína és Dél-Korea (87-87 százalék), Egyiptom (85 százalék), valamint Pakisztán (77 százalék).

Lakás-korszerűsítés, ruhavásárlás, új technológia

Amíg nálunk a válaszadók egyharmadának (33 százalék) nem marad szabadon elkölthető pénze, addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva.

A kérdésre, hogy miután fedezte létfenntartási költségeit, mire szándékozik költeni megmaradó pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint legtöbben félretesznek (27 százalék). További sorrend: felújítják lakásukat (23 százalék), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22 százalék), új ruházati cikket vásárolnak (21 százalék), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást terveznek (18-18 százalék) vagy új technológiát képviselő eszközöket szereznek be (16 százalék).

A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.

A második negyedévhez képest majdnem mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és az új technológiát képviselő termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal, egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a nyaralást/utazást tervezőké is.

A többiek másképp költenének

A magyarokétól eltérő vásárlási szándékokat tükröznek az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben félretesznek (36 százalék), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32 százalék), harmadikon a nyaralás/utazás következik (30 százalék), majd a hitel, kölcsön törlesztése (25 százalék), otthonon kívüli szórakozás (24 százalék), lakás felújítása, illetve felszerelése (23 százalék), valamint modern technológiai termékek vásárlása (17 százalék).

Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy nyugdíjalapba befizetni.

Kevésbé aggódunk a hitel és kölcsön miatt

Ami a fogyasztók aggodalmait illeti: világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a legnagyobb gondot a megkérdezetteknek, a harmadik negyedévi felmérés eredménye alapján.

Magyarországon a válaszadók 28 százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8 százalékponttal csökkent.

Kisebb lett nálunk a munkahelyek biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is; 29 százalékról 27-re csökkent, egyik negyedévről a másikra.

Hazánkban az első és második legnagyobb gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje a harmadik negyedévben: egészség (18 százalék), emelkedő élelmiszerárak (16 százalék), gyerekek képzése és jólléte (15 százalék).

Máshol másért aggódnak jobban

Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában a harmadik negyedévi megkérdezés sorrendje: Munkahelyek biztonsága (21 százalék), gazdaság helyzete (20 százalék), háztartási energia számláinak emelkedő összege (19 százalék), egészség (17 százalék), gyerekek képzése és jólléte, valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12 százalék).

Figyelemre méltóan eltér az európai átlagtól a magyarok véleménye a háztartási energia áránál, továbbá a terrorizmusnál. Ugyanis amíg a háztartási energiaárak növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százalék számára. A terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.

Népszerű a spórolás

Ha a vizsgált hatvan ország átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54 százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát a harmadik negyedévben.

Összességében 1-1 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49 százalék), nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12 százalék) vagy nyaralásra, utazásra fordítanának pénzükből (36 százalék). Globálisan a megkérdezettek nagyjából egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34 százalék), illetve otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31 százalék). Mindkét mutató ugyanakkora, mint a második negyedévben.

Az összes válaszadó egynegyed része új technológiára költene; 2 százalékponttal kevesebb, mint a második negyedévben. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét.

A magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik lakásukat (22 százalék). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be részvénybe vagy befektetési alapba (20 százalék).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.