A Kúria hétfői döntése óta ismét reflektorfénybe kerültek a devizahitelek, a fő kérdés jelenleg az, hogy a devizaalapú kölcsönnel rendelkezők mennyit és hogyan kaphatnak vissza a jogegységi határozat következtében. Aminél azt is figyelembe kell venni, hogy a politika által megerősített alapszabály szerint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek.
Vagyis onnan kiindulva is meg lehet/kell közelíteni a kérdést, hogy mekkora most a különbség a két hiteltípus között és megbecsülni az esélyeket a visszafizetés mértékére és formájára is. A Bankmonitor.hu éppen ezt tette. Példaszámítása azt mutatja, hogy 11 százalékkal csökkenhet az átlagos devizahiteles havi törlesztési kötelezettsége. Hogy jött ez ki?
Egy átlagos hitelnél így alakult a törlesztés
7 millió forintos összegből indultak, 20 évre, 2007-es szerződéssel, és megnézték, mennyi törlesztőt fizethetett azóta egy svájcifrank-hiteles, illetve egy forinthiteles, valamint hogy mennyi a különbség a még fennálló hiteltartozásuk között.
Arra jutottak, hogy a 7 év alatt a forinthiteles 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőrészletet, mint a svájci frankos. A hátralévő tartozása pedig 3,3 millió forinttal lett kevesebb. Azaz összességében 3,9 millió forinttal járhatott jobban eddig a forinthiteles. Ami persze nem azt jelenti, hogy ennyit fog visszakapni a devizahiteles!
Na de mennyi járhat vissza?
Ezt is megbecsülte a portál a Kúria döntéséből, és az általános banki gyakorlatból kiindulva. Az árfolyamrést ugye tisztességtelennek nyilvánította a legfőbb bírói fórum. Átlagos 4 százalékos árfolyamrésből kiindulva ez mintegy 300 ezer forintnyi visszatérítést jelentene. Az indokolatlan kamatemelést pedig 2 százalékponttal vették figyelembe, amely 900 ezer forintnyit jelenthet.
Nem hagyhatták figyelmen kívül azonban az ötéves elévülési időt sem – így jön ki, hogy 980 ezer forintnyi járhat vissza az átlagos devizaadósnak. Ami bőven belefér abba a keretbe, hogy ne járjon jobban, mint a forinthiteles.
S mivel a példában szereplő devizaadós tartozása ma 9,2 millió forint körül lehet, és a kormány célja alapvetően a meglévő hitelállomány csökkentése, így a portál szerint az várható, hogy a példában szereplő devizaadós törlesztőrészlete fog csökkenni, mintegy 11 százalékkal.
S persze ahány bank, ahány adós, ahány hitel, annyiféle lehet a csökkenés mértéke.
