Egy tavaly novemberi kormányrendelet szerint nem működhet dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy plázában csak kisebb üzletek vannak, akkor dohányboltot is lehet ott nyitni, illetve a meglévőnek nem kell onnan költöznie – magyarázta az MTI-nek Suller György Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője.
A nagy alapterületű üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettől, mint ahogy parkolóban sem. A NAV adatai szerint az új szabályozás mintegy 300 trafikost érint a benzinkutakon, arról viszont nincsen nyilvántartásuk, hogy a plázákban, hipermarketekben hány dohányboltnak kell bezárnia a jelenleg működő közel hatezerből.
Ennek oka: bár az adóhatóság által kiadott engedélyben fel kell tüntetni a trafik címét, ebből még nem következik, hogy a bolt valójában egy plázában vagy egy hipermarketben nyitna-e meg. A szóban forgó rendelet azt is előírja, hogy dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül – ezt a szabályt kell figyelembe venniük a helyszín kiválasztásakor azoknak a trafikosoknak is, akiknek május 30-áig költözniük kell. A koncessziós, vagyis üzemeltetési jogot ugyanis nem veszítik el a tulajdonosaik amiatt, hogy a benzinkutakon és a plázákban nem működhetnek, máshol ettől még nyithatnak boltot.
Fontos tudnivaló, hogy a 200 méteres távolságot nem lehet légvonalban mérni, hanem a KRESZ szabályainak megfelelő gyalogosútvonalat kell figyelembe venni. Tehát például könnyen előfordulhat, hogy egy szélesebb útvonal mindkét oldalán lehet dohánybolt, mert bár ha az úton keresztül számítva 200 méteren belül vannak, gyalogosan számítva viszont 200 méteren kívül, ha a szabályos útvonalon, esetleg nagyobb alul- vagy felüljárókon keresztül kell közlekednie a gyalogosnak.
