A privatizáció nyomán torz lakáshasználati struktúra alakult ki: rengeteg a magántulajdonú, viszont kevés a bér- és szociális bérlakás az országban. Európa nyugati felén utóbbiak aránya 25-40 százalék között mozog, szemben a mi körülbelül 10 százalékunkkal.
Kimunkált lakáspolitikai koncepció azonban a rendszerváltás óta nem készült, helyette egyedi, egy-egy problémára koncentráló, rövid távú projektekkel kísérelték meg orvosolni a helyzetet. Nem sok sikerrel.
A megoldás
A bérlakáshiányra a Szociális Lakásügynökségek (SZOL) rendszerének bevezetése jelenthet megoldást – állítja Hegedű József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője a Figyelőben. A külföldi mintán alapuló elképzelés lényege: összekötni az üresen álló ingatlanok tulajdonosait és a potenciális bérlőket úgy, hogy a kockázatok – és így a költségek – mindkét fél számára a minimálisra csökkenjenek. Hiszen ez most a szerződéskötések legfőbb akadálya.
Az üzleti modell lényege egy országos ügynökségi hálózat létrehozása, amely összeköti a keresletet és a kínálatot. A tulajdonos valamivel olcsóbban bocsátja az ügynökség rendelkezésére a lakást, a szervezet cserébe vállalja, hogy beszedi a lakbért, és rendszeresen ellenőrzi a lakás állapotát.
A mintaprojekt
Az országban elsőként Szombathely vezetése vállalta, hogy kísérleti jelleggel helyi szinten elindítja a programot. Ennek oka, hogy van ugyan 160 üres önkormányzati bérlakás, ám azok lakhatóvá tételéhez több mint 200 millió forintra lett volna szükség. A lakást igénylő, rászoruló családok száma pedig 300 körül volt a beérkezett bérlakás-igények alapján.
Az elfogadott koncepció szerint a lakástulajdonosoktól az önkormányzat bérelné majd az ingatlant, a piaci árnál hozzávetőleg 10 százalékkal olcsóbban, cserébe azonban a nemfizetési kockázatot átvállalnák, és minimum 36 hónapra szerződnének.
A rászorulók közül a rendszeres jövedelemmel rendelkező, a lakások fenntartására képes családok jelentkezhetnének a programba. A városnak a számítások szerint egy család lakhatásának megoldása 300 ezer forintba kerülne majd évente – tájékoztatta lapunkat Károlyi Ákos aljegyző. A koncepciót a város közgyűlése elfogadta, arra 27 millió forintot elkülönítettek. Ha sikerül az ütemtervet tartani, akkor július elején próbajelleggel, körülbelül 30 lakással indulhat a program.
