A magánnyugdíjpénztárak majdnem teljes államosítása rövid távon tehermentesítette a költségvetést (hiszen már a teljes nyugdíjjárulék az állami nagykalapba kerül). Viszont ennek fejében bevállalták a jövőbeni kiadások növekedését.
Hiszen amikor nyugdíjba kerülünk, kizárólag az állami tb-kassza lesz kénytelen fizetni a teljes járadékot, pont azért, mert a nyugdíjpénztárak kiestek.
Tehát egyelőre sürgős teendő nincs, de előregondolkodni nem ártana.
Mi várható a harmadik Orbán-kormány alatt?
A Napi.hu információi szerint a kormánypártok nem készülnek komolyabb változtatásokra rövid távon, de kisebb korrekciók lehetnek.
Úgy tudják, a sikeresnek tartott „nők 40” programban például szélesíthetik azok körét, akik bekerülhetnek, vagyis az irányadó nyugdíjkorhatárnál hamarabb mehetnek nyugdíjba. Az pedig nem valószínű, hogy (az egyébként ilyen formájában diszkriminatív programot) kiterjesztenék a férfiakra is.
Egyéni számla
A lap által megkérdezett szakértők szerint a téma újra előkerülhet (korábbi ígéretek beváltása jeligére), annak ellenére is, hogy a magyar nyugdíjrendszer egyelőre nem egyéni számlás elven működik.
Azt sem zárnák ki, hogy a német vagy a svéd pontrendszeres nyugdíjat majd egyszer bevezethetik, hiszen ez egybevágna az egyéni számlás ígéret megvalósításával.
Lájtosabb nyugdíjemelések jöhetnek
Arra pedig nemigen lehet számítani a jövőben, hogy ismét felüllőné a kormány az inflációt, és így magasabb lenne a nyugdíjemelés, mint a pénzromlás mértéke – vélte a lap arra alapozva, hogy a rezsicsökkentés szerintük nemigen folytatódik a most következő ciklusban.
Az is bizonyos, hogy a ciklus első felében nem lesz érdeke a kormánynak a „terven felüli” nyugellátás-emelés.
