Pár éve még 30-nál is több felirattal próbáltak magyarabbnál magyarabb termékeket ránk sózni a boltokban. Azért szaporodtak gombamód a magyar(os) cimkék, mert felmérések szerint a vásárlók szívesebben veszik a hazai termékeket. A valóságban ugyan az ár többnyire felülírja a hazafiasságot, 2010-ben a szakminisztérium úgy döntött, rendet tesz a cimkék között.
2012-ben lépett életbe az új rendelet, amelynek célja az volt, hogy könnyebben eligazodjon a vásárló. Erre három védjegyet kiáltottak ki hivatalosnak. Ezek: magyar termék, hazai termék és hazai feldolgozású termék.
Majdnem ugyanolyan
Alig van különbség a 3 cimke között, pedig egész mást takarnak. A mienkhez nagyon hasonló olasz és mexikói zászló bevetésével próbáljuk érzékeltetni a megtévesztő különbséget.
Na ez az igazi magyar termék! Majdnem minden összetevője Magyarországról származik, legfeljebb a benne lévő só és fűszerek lehetnek máshonnan. A tuti cimkében tehát a felirat mögött piros, a kéz mögött zöld a HÁTTÉR, nem a felirat vagy a kéz zöld.
A hazai terméknek több, mint 50 százalékban kell magyar összetevőt tartalmaznia, a maradék jöhet külföldről, de az előállításnak Magyarországon kell történnie.
Egy magyar lisztből készült kakaós keksz például a külföldről származó kakaó és a cukor miatt nem lehet magyar termék, mint ahogy a magyar gyümölcsből, de importcukorral készült lekvár sem, sőt még a magyar túróból előállított Túró rudi sem. 
A hazai feldolgozású termékben akár teljes egészében is lehet importáru az alapanyag, a lényeg, hogy legalább részben itthon történjen a feldolgozás. Itt a felirat és a kéz mögött is fehér a háttér.
Más cimkékhez kiegészítés kell!
Vannak olyan védjegyek is, amelyekben szerepel a magyar például a „Kiváló Magyar Élelmiszer” vagy a „Magyar Termék Nagydíj”. Ezek mellett jól olvasható és látható formában fel kell tüntetni, hogy a termék a „hazai termék” vagy „hazai feldolgozású termék” kategóriának felel meg. A 100 százalékosan magyar termék esetén nem kell kiegészítő felirat.
Nő a fegyelem
Több hivatal is ellenőrzi a rendelet betartását, de elenyésző problémát tártak eddig fel – tudtuk meg a Vidékfejelsztési Minisztériumtól.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2013 szeptemberétől 2014. január végéig több, mint 600 védjegyes élelmiszert ellenőrzött 295 helyen. Csupán 4 magyar termékként kínált áruról derült ki, hogy nem csak magyar alapanyagból készült. Az érintett vállalkozók figyelmeztetéssel megúszták.
Találkoztak az ellenőrök olyan trükkel áruházakban, hogy a polcokra írták ki a „magyar terméket”, az ottani áruk csomagolásáról azonban ez már hiányzott. Emiatt meg is bírságolták a céget.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2013. szeptember 1. és december 31. között 150 féle termék elsősorban tej és tejtermékek, hús és húskészítmények valamint zöldség-gyümölcs származását vizsgálta. 8 termék jelölése és 3 zöldség-, illetve gyümölcs reklámozása miatt kellett eljárniuk.
Az esetleges fogyasztói panaszokat a+36(80)263-244 zöld számon vagy írásban az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu címen várják.
Miért nincs elég magyar termék?
Évekkel ezelőtt nagyon nagy sikere volt ennek a videónak. Idézzük fel újra!
