Egyebek mellett módosul a vagyonközösség kezdete, hiszen amennyiben a felek később házasságot kötnek, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer már a korábbi élettársi kapcsolat kezdetétől fenn fog állni – írja a Bankrácio.hu-n a Madarassy Ügyvédi Iroda blogbejegyzésében.
A kezdet
Nagy jelentősége lehet annak is, hogy azok a valamelyik fél különvagyonába tartozó vagyontárgyak, amelyeket a felek a mindennapi élet során használnak, már a vagyonközösség fennállását követő 5 év után a közös vagyonba kerülnek. Vagyis amennyiben 5 évet meghaladó együttélés után kerül sor a házasságkötésre, akkor a házasság pillanatában a fenti vélelem miatt a mindennapi használatba tartozó külön vagyon rögtön a házastársak közös vagyonába mehet át.
És a vég
Változik a közös vagyon jogi sorsának végső időpontja is, ugyanis a vagyonközösség csak a közös vagyon megosztása után szűnik meg. Vagyis a gyakorlatban előfordulhat, hogy a házassági életközösség megszakadása és a közös vagyon bírósági megosztása között évekig tartó „függő helyzet” alakul ki. A közös vagyon megosztásáig pedig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével.
Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tárgyai, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése.
Bezáruló kiskapu
A fenti kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. A gyakorlatban ezt a kiskaput olyan sokan használták, hogy az új szabályozás kategorikusan rendezi, hogy ezekben az esetekben a másik fél hozzájárulását nem lehet vélelmezni.
A közös vagyon megosztásakor elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó. Amennyiben ilyen konszenzus nem jön létre, akkor a bíróság határozattal osztja meg a közös vagyont. A közös vagyon a törvényes rend szerint a feleket egyenlő arányban illeti meg. Közös vagyon bírósági megszüntetése esetén a vagyonközösség a következő hónap utolsó napján szűnik meg, és elszámolni is az ekkori állapot szerint kell.
Külön szerződéssel
A fenti joghatásokat azonban mind elkerülhetik a felek, amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben a törvényi szabályozástól eltérő rendelkezéseket kötnek ki. Házassági vagyonjogi szerződést csak személyesen lehet kötni, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Harmadik személyekkel szemben viszont csak akkor lesz hatályos, hogyha a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették. Vagyis a bevezetés elmaradása esetén azt kell vélelmezni, hogy nincsen ilyen megállapodás a házastársak között. A nyilvántartást a közjegyzői kamara vezeti, és abba a jogi érdek valószínűsítése mellett bárki betekinthet.
A szerződés kiterjedhet a vagyon egészére vagy tetszőleges részeire. Ha a halál utánra is kiterjed, akkor közös végrendeletnek is minősül. A felek rendelkezési szabadsága gyakorlatilag korlátlan.
