Nemrég írtunk arról, hogy érvénytelenített és semmisnek mondott ki egy 2008-as hitelszerződést a Fővárosi Törvényszék, mert olyan ügyintéző írta alá a megállapodást, akinek erre nem volt joga.
Az asszony, akitől egymillió forintot követeltek, elmondta: az a gépjármű-kereskedés, amely a lízingcég helyett szignózta a szerződést, nem volt jogosult erre, és ezt a másodfokú bíróság is megállapította. Az ítélet szerint a feleknek el kell számolniuk egymással. A pert vesztett cég a Kúria elé viszi az ügyet.
A leggyorsabb módszer
Most a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatban közleményt adott ki. A jegybank ezt írja: a pénzügyi szolgáltatójukkal jogi vitába kerülő autóhiteles ügyfelek problémájukat leggyorsabban a finanszírozó társasághoz beadott panaszbeadvánnyal rendezhetik. Nem kielégítő szolgáltatói válasz esetén bíróság jogosult dönteni a felek közti szerződés jogszerűségéről vagy akár – újabb perben – az elszámolás részleteiről.
Egyedi beadvány
Ha a gépjárműhitellel, gépjármű lízingszerződéssel kapcsolatban polgári jogi, elszámolási jellegű vita merül fel (például a szerződés megkötésének jogszerűsége, érvényessége kapcsán), egyedi panaszbeadvánnyal elsődlegesen pénzügyi szolgáltatójukhoz kell fordulniuk az ügyfeleknek. E panaszra a szolgáltatónak jogszabályi előírás alapján 30 napon belül írásban, álláspontját részletesen kifejtve válaszolnia kell. Ha a pénzügyi szolgáltató válaszával, így a jogi érveléssel vagy bármely más szemponttal nem ért egyet az ügyfél, az arra illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróságon polgári peres eljárást indíthat.
A jegybank felhívja a figyelmet arra is: a bíróság által esetlegesen érvénytelennek minősített szerződések jogkövetkezményeit, végeredményében a felek közötti elszámolást elsődlegesen szintén az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatójának megállapodása alapján lehetséges rendezni. Amennyiben ez eredménytelen, úgy szintén a bíróságok jogosultak – egy következő peres eljárásban – e jogkövetkezmények levonására, az elszámolás megállapítására.
Az MNB rámutatott arra is: 2010-től megszűnt a korábbi “a” és “b” típusú ügynöki megkülönböztetés, eszerint 2010. szeptember 30-ig lehetett működni. Ezt követően a jogalkotó ettől eltérő szabályt és engedélyezési rendszert vezetett be.
