Pénzügy
devizahitelesek (devizahitelesek, )

Kúria: el kell dönteni, uzsora-e a devizahitel

24.hu
24.hu

2013. 11. 25. 11:44

Íme, a hét legfontosabb kérdés a devizahitelekről.

Korábban a témában:

A devizaalapú kölcsönszerződések több százezres száma, a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretű problémát jelent – írja Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a hétfőn közzétett jogegységi indítványban.

Az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásának érdekében a Kúria hét kérdésben fog mindenképpen állást foglalni. Ezek a következők:

1. Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?

2. A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

Lakhatás, hajléktalanság (lakhatás, hajléktalan)
Fotó: Berecz Valter

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

Az indítvány ellenére egyhamar nem számíthatunk döntésre, ugyanis Darák Péter, a Kúria elnöke már korábban jelezte, hogy a december 16-i ülésen kerül majd elő az ügy, döntés pedig akkor sem biztos, hogy születik.

Addig tehát még számos bírósági ítélet születhet anélkül, hogy a legfontosabb elvi kérdésekben egységes lenne a bírói gyakorlat. Ráadásul, mint azt mi is megírtuk, az adósmentés lebegtetése miatt egyre többen maradnak el a havi részletekkel még azok közül is, akiknek módjukban állna törleszteni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.