Arról az OTP ellen indított devizahiteles perről van szó, amelyet másodfokon semmisnek nyilvánított a Fővárosi Törvényszék. Az indok az volt, hogy a szerződésben nem volt benne minden, az adóst érintő költség.
Mi a per tárgya?
Az első- és másodfokon az adós győzelmével zárult per középpontjában az árfolyamrés áll. A felperes érvelése szerint az OTP Bank a szerződésben nem tüntette fel a vételi- és az eladási árfolyam közötti különbséget külön költségtételként. Márpedig az a szerződés, amely nem tartalmazza az összes költséget, semmis. A Fővárosi Törvényszék korábban ezt jóvá is hagyta és döntése jogerős volt, azonban az OTP felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, így az ügy folytatódott, a Kúria elé került.
A Kúria is kimondta, hogy semmis a szerződés, azonban utólag belenyúlt, módosította a szerződés kiegészítését, azzal, hogy az alkalmazható árrés maximum 1 százalék lehet.
A Kúria döntésének azért volt nagy jelentősége, mert ez lehetett volna az első eset, amikor valóban jogerősen pert vesztett volna egy bank egy devizahiteles-ügyben.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Visszakerült az elsőfokú bírósághoz
A Kúria ezután visszadobta az ügyet az elsőfokú bíróságnak: „Az elsőfokú bíróságnak a folytatódó eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a közbenső ítéletben rögzített árfolyameltéréshez, árfolyamréshez képest az alperesek 2008 októberétől kezdődően ténylegesen érvényesítették-e a felperessel szemben a megemelt árfolyamrést, árfolyameltérést, ha igen, annak volt-e jogszerű, a szerződésben rögzített oka, és ha volt, a módosítást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hajtotta-e végre… Az elsőfokú bíróságnak rendelkeznie kell azon összegek visszafizetéséről, elszámolásáról a felperes javára, melyeknél igazolhatóan nem jogszerűen 1 százalékot meghaladó devizavételi és -eladási árfolyam-különbözettel számolták el a felperes által megfizetett törlesztőrészleteket.”
Újra semmisnek nyilvánították
A számolgatás helyett azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést – adta hírül az Azénpénzem.hu. A bíróság szóban kihirdetett véleménye szerint ugyanis nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
Mint Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a lapnak elmondta: a szerződés semmissége azt jelenti, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani. Véleménye szerint az ügyfél túlfizetésben van, ezért a banknak a túlfizetést vissza kell adnia.
Az OTP azt mondta a portálnak, hogy ismét fellebbezni fognak. Hangsúlyozták azonban, hogy korábban a Kúria már döntött a jogalapról, és nem kifogásolta az oklistát. Azonos tényállás alapján egyébként csak a közelmúltban több tucat ellene indított pert nyert az OTP Bank.
