4 zsemle 28 forint, 1 kg cukor 121 forint, 1 tejföl 40 forint, 1 kg krumpli 80 forint – persze nem most, hanem 1999-ben, egy, a kezünkbe került háztartási napló szerint. Ma többnyire nem vezetünk naplót, pedig havonta sok ezer forintot szabadíthatunk fel a segítségével.
Jelenleg egy kiló krumpli körülbelül 220 forint, egy zsemle 15-20 forint, egy tejföl 100 forint, 1 kg cukor 300 forint. A különbség nem csak az árakban látszik. Bár „Vezet-e háztartási naplót?”-tipusú felmérés tudtunkkal nem készült, a pénzügyi tudatosságról azonban sokféle, ezekből pedig az derül ki, hogy a magyar háztartások kétharmada egyáltalán nem készít családi költségvetést. Valamilyen összesítést tehát a megkérdezettek harmada csinál, de egészen biztos hogy ezeknek az összesítéseknek a jó része sem azon alapszik, hogy minden bevételt és kiadást tételesen feljegyezzenek.
Fotó: Northfoto
Az 1999-es háztartási naplót lapozgatva kiderül, hogy tulajdonosa – egy 81 éves idős hölgy – napról napra eltette a boltokban kapott blokkokat, pontosan felírta valamennyi kiadását, havonta egyszer pedig összesítette a bevételeit és a kiadásait. Mindezt nemcsak időskorában, hanem felnőtt életében mindig megtette, ami nem is csoda: ő még akkor nőtt fel, amikor a fiúkat tanították a gazdálkodásra, a lányokat pedig a háztartástanra, amelynek szerves része volt a család jövedelmének a beosztása.
Persze a kockás, vonalas vagy akármilyen füzetek nem tudtál megtanítani azt, hogy akinek valamiért nincs jövedelme, az mihez fogjon, a szakemberek szerint három előnye azonban biztosan van:
- Tervezés – könnyebb kézben tartani a pénzügyeket ha tervezünk. Márpedig a bevételek és a kiadások összeírása arra sarkall, hogy pontosabban átlássuk, mit engedhetünk meg magunknak és mit nem
- Takarékosság – ha rendszeresen vezetjük a kiadásainkat, jobban észrevesszük, hogy mire van valójában szükségünk
- Kevesebb stressz – ha jobban átlátjuk a saját pénzügyeinket, akkor inkább érezzük azt, hogy kézben tartjuk őket. Ez pedig mindenképp azzal jár, hogy kevesebbet aggódunk a pénzügyeink miatt; még akkor is, ha a jövedelmünk nem magas.
És hogy hogyan vezessünk háztartási könyvet, ha egyszer elszánjuk rá magunkat?
A legmacerásabb, de legegyszerűbb módja, ha ugyanúgy, mint nagyanyáink – felírjuk, összeadunk, kivonunk. Viszont egyre terjednek a korszerűbb megoldások is. Ha van számítógépük és valamennyire tudjuk is használni, készíthetünk adatbázist a táblázatkezelőkkel. Egyre több szoftver is van – ingyenes és fizetős egyaránt – , ami segít rendszerezni a családi költségvetést, sőt okostelefonokra is megjelentek az ingyenes alkalmazások, amelyeket mostanáig több millióan töltöttek le világszerte.
Ha még sosem vezetett háztartási naplót, akkor érdemes először egy hónapig vagy kettőig egyszerűen csak írni a kiadásokat. Ekkor még nem kell hónap elején tervezni, nem kell változtatni, csak feljegyezni az adatokat. Utána jöhet a kategóriákba rendezés – például kiadásoknál a rezsi, az élelmiszer, stb – és végül a következtetések levonása. Ekkor ugyanis már látszik, hogy hol lehet átrendezni a házi költségvetést úgy, hogy jusson a fontos dolgokra, de ha lehet, ne költsünk el minden megkeresett fillért, hanem tudjunk valamennyit félretenni is.
