Új a Munka törvénykönyve, a köznevelési törvény, más jogszabályokkal megszüntették a korhatár előtti nyugdíjakat, lecsökkentették a munkanélküli járadék folyósítási idejét és a szociális segély összegét. Az adóváltozások miatt csökkent a nettó bér, amelyet nem minden munkaadó tudott kompenzálni, a közösségi közlekedés átalakítása pedig munkahelyeket veszélyeztethet. Az első és a második Széll Kálmán Tervben is szó esik a munkavállalókról.
Nagyon nehéznek ígérkezik a 2012-es év a munkavállalóknak. Különösen nehéz helyzet előtt állnak mindazok, akik alacsonyabb jövedelmezőségű ágazatokban dolgoznak. A munkavállalók legalább 80-85 százaléka rosszabbul jár az adóváltozások miatt, és az sem biztos, hogy a magasabb keresetűek reálbére szinten marad – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke egy rendezvényen. A dolgozóknak rá kell ébredniük, hogy új értéket nélkülük egyik vállalkozás sem tud felmutatni. A tapasztalat szerint azonban a munkavállalók lehajtott fejű, ideges emberek, elemi félelem él bennük, hogy elveszíthetik munkahelyeiket – hívta fel a figyelmet.
| Együtt tiltakoznak a szakszervezetek |
|
Május 1-jén közös tüntetést szervez Budapesten négy szakszervezeti szövetség. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az MSZOSZ és a SZEF biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követel. A Városligeti fasorból indul el a menet délelőtt 10 órakor, a Ligetben a Napozóréten lesz a nagygyűlés. |
Kevesebb lett a nettó bér
A 16 százalékos szja be-, és az adójóváírás kivezetése miatt a 216 ezer forint alatt keresők nettója csökken. Az FN24-nek név nélkül nyilatkozó fiatal tanárnő elmondta: két magániskolában is tanít, mindkét helyen négyórás állása van. Egyik intézmény sem tudta év elején a béremelést és bérkompenzációt kigazdálkodni, így nettó bére 30 ezer forinttal csökkent. Az egyik helyen az a pletyka terjed: lehetséges, hogy leépítés lesz. A megmaradók között osztják szét a tanórákat – valószínűleg kicsivel több pénzért, de persze a fizetés nem arányosan nő az elvégzendő munkával.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy felmérést készített év elején. Abból kiderült: sok cégnek már a minimálbér és a garantált bérminimum 93 ezer, illetve 108 ezer forintra való emelése is nagy nehézséget okozott. A könnyűiparban, a turizmusban, a kereskedelemben és a vendéglátásban jelentett nagy érvágást, ezért több munkaadó fejében megfordult a létszámcsökkentés. Néhány napja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közrádióban azt mondta: bérkompenzáció nélkül gyorsabban is nőhetett volna a foglalkoztatás.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a közszférában az adó- és járulékváltozások miatti nettóbér-csökkenés hatását a teljes munkaidősök 59 százaléka megérezte volna. A köz dolgozói átlagosan 10 700 forint bérkompenzációt kaptak. A nonprofit szervezeteknél a munkások 8 százalékának csökkent volna a bére, ezért átlagosan 10 600 forint járt nekik. A versenyszféra vállalkozásairól nincs ilyen adat.
Hiába szabták újra a tervet, a gondok elvarratlanok Fotó: MTI / Balázs Attila
Munkanélkülieket mozgósítanak
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a progresszív adózás visszaállítását tartja szükségesnek. Borsik János elnök szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó igazságtalan, nem váltotta be a reményeket. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is többkulcsos adórendszert követel, ezért a zászlója alá hívta május 1-jére a munkanélkülieket is, függetlenül attól, korábban milyen ágazatban dolgoztak. Székely Tamás elnök úgy véli, a Széll Kálmán terv 2.0-ás változatának hatására tovább szűkülnek a munkalehetőségek, nő a munkanélküliség, az újabb terhek a fejleszteni készülő vállalkozások maradék beruházási kedvét is elveszik.
A munkanélküli járadék folyósítási idejét lecsökkentették, és ha valaki „kifut az időből”, akkor közmunkára rendelik, havi 47 ezer nettóért (amiből Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint meg lehet élni). Ha az állástalan ezt visszautasítja, vagy nincs rendben a lakhelye, a 28 500-ról 22 800 forintra csökkentett foglalkoztatást helyettesítő támogatást is elveszíti.
Székely szerint a munkából kirekesztett embereket magukra hagyta a hatalom, a szakszervezet azért mozgósítja most őket is, hogy jogaik kiharcolására, s a kormány által beígért munkahelyek kikényszerítésére ösztönözze őket. A VDSZ kiáll a munkahelyekért harcolók mellett, támogatná egy munkanélküli érdekképviselet létrehozását.
Az új Munka törvénykönyve szerint csak meghatározott számú szakszervezeti tisztségviselő kaphat a törvény által munkajogi védelmet, és az üzemi tanácsok munkájában közvetlenül nem vehetnek részt. A fegyveres-, rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezeteknél a dolgozók csak korlátozottan szervezkedhetnek.
A köz szolgálói szívesen tárgyalnának
Elfogadhatatlan, hogy a közszféra dolgozóit és érdekvédelmi szervezeteiket diszkriminálják és korlátozza több már életbe lépett, illetve folyamatban lévő jogszabály – írta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelében. Egyeztetésre hívja a kormányfőt, tárgyalni szeretnének.
Példa nélküli, hogy a közszolgálatból elbocsátottak 20-25 százaléka szakszervezeti tisztségviselő volt – mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a SZEF alelnöke. Diszkriminatív a bérkompenzáció, kevesebb pénzt kapnak azok a kétgyermekes családok, ahol az egyik szülő a magánszektorban dolgozik. A Széll Kálmán Terv 2.0 szerint a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb keresetű közszolgák fizetése nem emelkedik (bérbefagyasztás), a nettó keresetük változatlanságát az állam a kompenzációs rendszeren keresztül garantálja.
A közszolgák elbocsátását ugyan már meg kell indokolni (alkotmányellenes volt az indoklás nélküli felmondás), ám olyan indokkal is elküldhetik a köztisztviselőket és a kormánytisztviselőket, ha a munkáltató méltatlanságra vagy bizalomvesztésre hivatkozik – mondta Fehér József az FN24-nek.
Fotó: Northfoto
A tanárok nem tudják, mi lesz
Az önkormányzati törvény államosítja az iskolákat. Ennek kapcsán Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elmondta: nem lehet tudni, az iskolák államosítása pontosan miként zajlik majd, és félő, hogy a tanárok úgy mennek el a nyári szünetre: nem tudják, milyen változásokra számíthatnak az új tanév kezdetétől. Eddig az önkormányzat döntött sok kérdésben: az osztályok, csoportok számáról, a pedagógus-álláshelyek betöltéséről, az intézményvezetői kinevezésekről és a pedagógusok munkájának ellenőrzéséről is.
Az új köznevelési törvény tartalmazza a pedagógus-életpálya modell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe, de a Széll Kálmán Terv 2.0 szerint csúszhat a bevezetése (Ennek Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nem igazán örült). Az életpálya modellben – némi béremelés mellett – az szerepel, hogy a pedagógusok a heti teljes munkaidejüknek a 80 százalékával, azaz 32 órával az intézményvezető rendelkezik. A korábbi szabályozás a kötelező 22 tanóra mellé plusz hatot engedélyezett, vagyis maximum 28 órája lehetett egy tanárnak, s ezt túlóraként ki is fizették neki (18 órát fordíthatott például felkészülésre, iskolán kívüli feladatokra). Az új törvény szerint viszont 26 órát kell kötelezően letanítaniuk, és ezen felül szakkörök, helyettesítések megtartására is kötelezhetik őket. Összesen 8 órát tölthetnek az órákra való felkészüléssel.
A vasutasoknál és az orvosoknál is érik a sztájk
A béremelés részleges volt az egészségügyben: valamennyi háziorvost, házi gyermekorvost, az alapellátásban közfinanszírozottan tevékenykedő fogorvosokat, valamint az alkalmazásukban álló szakdolgozói kart (hozzávetőleg mintegy 30 ezer embert) kihagytak belőle. Az orvosok elégedetlenek, sztrájkbizottságot hoztak létre, ám a sztrájktörvény miatt nincs lehetőségük valódi munkabeszüntetésre: biztosítaniuk kell a kötelezően elégséges szolgáltatást.
A sztrájktörvény szigorítása kapcsán felmerült, hogy a néhány évvel ezelőtt indult gördülő vasutassztrájk miatt tette meg ezt a lépést a kormány. Most is esélyes egy munkabeszüntetés, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) ugyanis a járatritkítások miatt kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, a tárgyalások azonban nem vezettek eddig eredményre. Április 15-től ugyanis naponta összesen mintegy 410 vonat és 30 autóbusz nem közlekedik, emiatt akár elbocsátások is lehetnek.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Visszaterelik a munkaerőpiacra a korhatár előtti nyugdíjasokat
Húsba vágóan érintette több szakma képviselőjét is a nyugdíjrendszer átalakítása. Tavaly nyáron szavazta meg az Országgyűlés, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjazott – korengedményes, korkedvezményes vagy épp rokkantnyugdíjasok – ellátása egyes esetekben csökkenthető, és szociális ellátássá alakítható, ha pedig munkaképesnek ítélik őket, akkor megszüntethető. A kormány korábban arról beszélt, hogy kizárólag a rendvédelmisek szolgálati nyugdíja szűnik meg, végül egyetlen előre hozott nyugdíjnak sem kegyelmeztek (kivéve a nők 40 év munka után járó nyugdíjat, amelyet már a mostani kormány talált ki). A nyugdíjrendszer átalakítása komoly tiltakozáshullámot váltott ki, eredménye viszont nem igazán volt.
A VDSZ szerint a döntéshozóknak gőzük sincs a lényegről, rendszeresen keverik a korengedmény és a korkedvezmény fogalmát, s fogalmuk sincs arról, kik kaptak és kiknek jártak volna ezek – mondta Székely Tamás elnök. A korengedményes nyugdíj ugyanis nem költségvetési kérdés volt, annak minden anyagi vonzata a munkáltatót terhelte, minden idő előtti nyugdíjas után be kellett fizetnie a hátralévő évekre jutó járulékot. A korkedvezmény pedig egyes szakmák képviselőinek járt, például a veszélyes munkát végzőknek, illetve a katonáknak, tűzoltóknak vagy rendőröknek. Az idén január elsején hatályba lépett törvény értelmében senki nem mehet idő előtt nyugdíjba, a szolgálati nyugdíjasok járandóságban részesülnek, amelyet a költségvetés áll, nem a nyugdíjkassza. Akit közülük feketemunkán érnek a munkaügyi ellenőrök, attól megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egy évi járandóságát kell megfizetnie.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata is hamarosan elkezdődik, a kormány az első Széll Kálmán Tervben megfogalmazta: 88 milliárd forintot takarítana meg a rokkantnyugdíjakon.
