2008-ban összesen 8,203 milliárd forintot küldtek haza a külföldön munkálkodó honfitársaink, a következő évben viszont már csaknem 9,5 milliárdot. 2010-ben pedig a Magyarországra utalt összeg meghaladta a 10,22 milliárdot. Tavaly még ennél is több pénz érkezett: 11,038 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank FN24-nek eljuttatott adataiból.
Sok olyan külföldön dolgozó magyar van, aki a fizetése egy részét rendszeresen hazautalja: egyesek saját maguk küldik, mások esetében viszont a munkáltató juttatja el a pénzt az otthon maradottaknak – írja L. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a Statisztikai Szemlében megjelent cikkében. Pontos statisztika elkészítése azonban nem lehetséges, ugyanis rendkívül sok az eseti utalás. Az összeg becslését az is nehezíti, hogy a már véglegesen kivándoroltak is küldhetnek kisebb-nagyobb összegeket.
Erősítheti a hazai gazdaságot
Ha a migrációt képes irányítani egy ország, és nem „egyirányú utcaként” működik, a fogadó államnál növelhető a haszon, a küldőnél pedig mérsékelhető a veszteség – vallja Rédei Mária. A munkaerő vándorlásának következménye, hogy a hazaküldött pénzekből a külföldön dolgozók támogatják a családtagjaikat, emellett fizetik a hiteleket.
A hazaérkező összegek növelik az itthon maradottak fogyasztását, ám a kutató szerint ezeknek a pénzeknek csak kisebb hányada jut helyi fejlesztésre, például vállalkozás beindítására. Ha elegendő pénzmennyiség érkezik ahhoz, hogy az otthon maradt családtagok beruházásra fordítsanak belőle, akkor a külföldi munkából származó összeg hatására a nemzetgazdaság növekedhet – írja a cikkében Rédei Mária.
A képzetlen migránsoknál általában a rövid távú megélhetési célok az elsődlegesek, emiatt távoznak a hazájukból. Felelősséget éreznek az otthon maradottakért, pénzzel támogatják őket. A magasabb képzettséggel rendelkezők nagy része inkább a karrierlehetőség miatt indul úrnak. A kutató szerint az oktatásukra költött pénz ritkán térül meg a képző országnak, ezzel nagyobb veszteséget okoznak, mint amennyit a hazaküldött pénzből visszaforgathat a család a helyi nemzetgazdaságba.
