A demonstráció alkalom lesz arra, hogy a szövetségek elmondják kritikájukat a gazdaságpolitikával és az ország irányításával kapcsolatban – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a konföderációk hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökei szerint növekszik a munkavállalók kiszolgáltatottsága, és az érdekképviseletek nem fogadják el az ezt erősítő intézkedéseket. Pataky sz MTI-nek hozzátette: hangsúlyozottan szakszervezeti rendezvényről van szó, a szakszervezeti zászlók alá várják nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki dolgozókat is. A tüntetés Budapesten, a Városligeti fasorban lesz 2012. május 1-jén 10 órától.
A szakszervezetek hagyományosan a Városligetben tartják a május elsejei ünnepséget, az idén ez egy tiltakozó felvonulás lesz. Romlik a munkavállalók helyzete, csökkent a reálkereset (az adóváltozások, illetve a bérkompenzáció hiánya miatt). Július elsejétől hatályba lép az új Munka törvénykönyve, amely intézményesen csökkentheti a műszakpótlékokat, kiszolgáltatottabbá lesznek a munkások – mondta Borsik János, az ASZSZ elnöke az FN24-nek. Több ezer embert várnak, mindenkit, aki elégedetlen a helyzetével, és tenni szeretne valamit önmagáért és másokért – tette hozzá.
A szakszervezetek célja az, hogy felhívják a kormány és a politikai pártok, valamint a közvélemény figyelmét a magyar társadalom valódi problémáira: a munkahelyek tömeges megszűnésére, a munkavállalók kiszolgáltatottságára, a közösségi szolgáltatások (egészségügy, oktatásügy, közlekedés stb.) leépülésére és már a középosztályt is fenyegető elszegényedés veszélyére. „Minden kormányzati ígéret ellenére mára egyértelművé vált, hogy az egykulcsos adórendszer rontja a munkavállalók helyzetét, növeli a félelmet és a bizonytalanságot. Követeljük, hogy a kormány tegye igazságosabbá az adórendszert, biztosítsa az alacsonykeresetűek nettó bérének növelését!” – írják a felhívásukban.
Valódi érdekegyeztetést követelnek, és azt, hogy az érintettekkel folytatott tárgyalásokat követően változtassák meg az Mt. egyes részeit, például a közszolgálatok területén életbe lépett munkavállaló- és szakszervezet-ellenes szabályokat. Az érdekképviseletek azt is elvárják, hogy a kormány ne szüntessen meg több munkahelyet, és biztosítson védelmet a munkájukat elvesztő embereknek.
Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén – a chicagói események négyéves évfordulóján – a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. A hagyományos munkásünnep lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Hazánkban 1945-től munkaszüneti nap.
Május elsején ünnepeljük Munkás Szent Józsefet is, a munkások védőszentjét is. A nap megválasztása tudatos volt, XI. Pius pápa (1922-39) hívta fel a figyelmet Szent Józsefre: “az egyház óriási küzdelmét a világkommunizmus ellen Szent Józsefnek, az egyház legfőbb oltalmazójának zászlaja alá helyezzük. Ő a munkásosztályhoz tartozott és viselte a szegénység terhét magáért és a Szent Családért”.
