A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) idei ellenőrzési irányelvei fókuszában továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a kiemelt célok között.
Folyamatos harc a feketemunka ellen
A tisztességes és jogkövető vállalkozások jelentős versenyhátránya különösen a szűkülő piaci lehetőségek időszakában jelent komoly veszélyt, ilyenkor e cégeknek a puszta fennmaradásukért kell megküzdeniük. Ezért van különös súlya annak, hogy az NMH továbbra is kiemelten kívánja kezelni a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását – összegzi a várható fejleményeket a BDO.
Míg korábban az építőipar állandó kiemelt terület volt, az idei munkaterv a vagyonvédelmi szektort nevesíti, ugyanis ez az a szektor, amely a válságtól függetlenül továbbra is jelentős létszámot foglalkoztat. A vagyonvédelem mellett a feldolgozóipari cégek is fokozott ellenőrzésre számíthatnak: minden tizedik munkaügyi ellenőrzés az említett szektorokat fogja érinteni.
A munkaügyi felügyelők a helyszínen a munkaszerződések mellett elsősorban a munkabér mértékére, a munkabér védelmére, valamint a jogviszony megszűnésekor az igazolások kiadására, továbbá az utolsó havi elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontos betartását fogják ellenőrizni. Ami újdonság a korábbi trendekhez képest, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz az utóellenőrzéseknek, hiszen ezentúl a határozatok 80 százalékánál utóellenőrzést is kell tartani.
Felvilágosító és tájékoztató tevékenység
Az irányelv rögzíti, hogy a szolgáltató közigazgatás elvét a korábbiaknál jobban kell érvényesíteni. „Ez roppant időszerű, hiszen a munkaügyi hatóság jelenlegi tájékoztató és felvilágosító tevékenysége jócskán elmarad más hatóságok (például az adóhatóság) tájékoztató tevékenységének minőségétől. Az egyes munkaügyi kérdések általános és adott helyzetre történő értelmezését a munkaerőpiac szereplői hiába kérik akár szóban, akár írásban a hivataltól, legjobb esetben is csak a Munka törvénykönyve szövegének értelmezés nélküli megküldése jelenti a tájékoztatást” – mondta el Máriás Attila a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.
A szolgáltató közhatalom elvének érvényesítése talán véget vethet bizonyos, az egyes munkáltatókat feleslegesen irritáló jogalkalmazói eljárásoknak is. Ezekre a BDO szakembere az alábbi példát hozza: „A hivatal eddigi ellenőrzései során megkövetelte, hogy ha a munkavállaló 5:50 perckor kezdi meg a munkát, akkor a munkáltató az 5:50-től 06:00 óráig terjedő időszakra fizessen a munkavállaló részére éjszakai pótlékot – hiszen ez a munkajogi szabályok szerint éjszakai időnek minősül.”
E konkrét helyzet egyébként hamarosan megszűnik, mivel a 2012. július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyve a vonatkozó rendelkezést a realitásokhoz igazítja, kimondva, hogy éjszakai pótlékot csak akkor kell fizetni, ha az éjszakai időben történő munkavégzés legalább az egy órát eléri.”
Amit továbbra sem tudunk
Nem szól az irányelv a bérkompenzáció (elvárt mértékű béremelés) ellenőrzésével kapcsolatos teendőkről, sem az új Munka törvénykönyve hatályba lépésével kapcsolatos esetleges moratórium vagy türelmi idő lehetőségéről. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új törvény a már közel 20 éve érvényben lévő munkaügyi kódexet alapjaiban változtatja meg, ezért is szükség lehet bizonyos engedmények, esetleg moratórium előzetes rögzítésére – vélekedik a BDO.
Nem olvasható ki az irányelvből a különböző fiktív cégekkel kapcsolatos ellenőrzési stratégia változása sem, holott az úgynevezett munkaügyi feketelistán évek óta előkelő helyeken szereplő cégeknél a kiszabott munkaügyi bírságok behajthatóságának lehetőségét mindenképpen célszerű lenne növelni.
