Évről évre csökken a munkabalesetek és a halálozások száma, tavaly mintegy 13 százalékkal kevesebbet jelentettek az Országos Munkaügyi Munkavédelmi Felügyeletnek (amely 2012. január elsejétől már a Nemzeti Munkaügyi Hivatal égisze alatt működik tovább). A feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek száma 2011-ben 17 295 volt (ebből 158 volt súlyos). 2010-ben 19 948 baleset történt a munkahelyeken.
Tavaly 80-an vesztették életüket munkahelyi balesetben, az előző évben 95-en. A súlyos csonkolással járó sérülések száma is majdnem a negyedével csökkent. A nem csonkolásos súlyos balesetek száma viszont 20 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az enyhébb sérülések száma is nőtt.
A legtöbb (3256) szerencsétlenség a fővárosban történt, a második helyen Pest megye, a harmadikon pedig Győr-Moson-Sopron áll (1700 és 1100 balesettel). Ennek a logikus oka az, hogy ezeken a területeken van a legtöbb munkaadó. Érdekes viszont, hogy a negyedik helyre az ország egyik legrosszabb foglalkoztatási helyzetű megyéje, Borsod-Abaúj-Zemplén került, szintén 1000 feletti balesettel. Békés megyében volt a legnagyobb a halálos kimenetelű munkahelyi sérülések aránya: „csupán” 523 baleset történt, közülük – megyénkénti összehasonlításban a legtöbben – tízen haltak meg.
A leggyilkosabb ágazatok
A legtöbb baleset a gépiparban történt, 3348 ember sérült meg. Nem sokkal marad el tőle a feldolgozóipar, ott 2903-an. A kereskedelemben is 2000-nél több baleset volt, itt szinte fele-fele arányban sérültek meg a férfiak és a nők, míg a gyártó cégeknél túlsúlyban voltak a szerencsétlenül jártak között a férfiak. A nyomozás, biztonsági tevékenységben dolgozók közül kevesebben sérültek meg, mint az igazgatás és oktatás területén munkálkodóknál. Előbbinél 142 baleset volt (1 halálos áldozattal), utóbbinál pedig 1562 (és ketten haltak meg).
Az egyébként veszélyes bányászatban összesen 9 munkabaleset volt, ezek közül egy sem volt súlyos – bár már elég kevesen dolgoznak e szektorban. A pénzügyi ágazatban egy ember halt meg a munkahelyén szerzett sérülés miatt, a mezőgazdaságban pedig 14-en. A leggyilkosabb szektor az építőipar volt, ott 18 áldozatot szedett a munka.
Több férfi sérül meg
A leggyakrabban a 35-44 év közöttiek sérültek meg, 4680 baleset volt e korosztályban. A 25-34 évesek sem sokkal maradtak el tőlük, 4310 a sérült. A 45-54 közötti dolgozók közül 3919-en szenvedtek balesetet (a legtöbb halálos áldozat ebben a korcsoportban volt: 25-en vesztettél életüket).
Majdnem kétszer annyi férfit (11 182 főt) ért baleset, mint nőt. A keresőképtelenség időtartama 4230 esetben meghaladta az egy hetet, 2700-nál több munkás pedig két hétig betegeskedett. 3000 baleset következményeként egy hónapnál is hosszabb volt a lábadozás, három hónapon túl azonban csak 616 esetben volt táppénzen a dolgozó. Fél évnél tovább 141-en nem tudtak visszamenni dolgozni.
