“A most érettségiző diákoknak, beleértve azokat a felvidéki fiatalokat, akik Magyarországon szeretnének továbbtanulni, nagyon kevés idejük van alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Éppen ezért szerencsésebb lett volna egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését” – nyilatkozta az Új Szónak Andruskó Imre, a révkomáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Az újság szerint az iskola végzőseinek 25-30 százaléka választja a magyarországi egyetemeket, tavaly például a 323 jelentkezési lapból 112-t magyarországi felsőoktatási intézményhez nyújtottak be.
“Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyeken tanuló fiatalokkal hallgatói szerződést köt az oktatási hivatal. Arra kötelezi ezeket a hallgatókat, hogy a diploma megszerzését követő 20 év alatt a tanulmányi időszak kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. A határon túli magyarok a származási országukban is ledolgozhatják ezt az időt, amivel lényegében a szülőföldre való visszatérést támogatja a magyar kormány” – hívja fel a figyelmet a lap.
Mivel Magyarországon a szlovákiaitól eltérő az érettségi rendszer, a szlovákiai diákoknak arról is tájékozódniuk kell, hogy az általuk kiválasztott egyetem előír-e valamely tárgyból emelt szintű érettségit; az emelt szintű érettségit Magyarországon, az arra kijelölt oktatási intézményben tehetik le a szlovákiai diákok – írja az Új Szó.
