Január és október között a nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél – dolgozók létszáma átlagosan 2,7 millió volt, 6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A Nemzetgazdasági Minisztérium az FN24-gyel közölte: immár 18. hónapja magasabb a versenyszférában foglalkoztattak száma, mint az előző év azonos időszakában volt.
A vállalkozásoknál 1 millió 853 ezren dolgoztak, 29 ezer fővel (1,6 százalékkal) többen, mint egy éve. A közszférában 735 ezer embert foglalkoztattak, a számuk 39 ezerrel (5 százalékkal) lett kevesebb tavaly óta. Ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatása. (Októberben 65 ezer ember dolgozott a közfoglalkoztatás keretében. A vizsgált 10 hónap alatt átlagosan csaknem 59 ezren voltak, de majdcsak a háromnegyedük részmunkaidőben dolgozott.)
A közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési intézményeknél 676 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. A nonprofit szektorban pedig 105 ezer főre emelkedett a dolgozók száma.
A pénzügyi terület fizetett a legjobban
Az időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,8 százalékkal haladták meg az előző évit. A teljes munkaidős dolgozók átlagos bruttó keresete 209 900 forint volt: a versenyszférában bruttó 214 200, az állami szektorban 201 500 forint. Az első csoportban a bruttó átlagkeresetek 4,9, a másodikban 2,9 százalékkal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453 800 forint), ezt az információ és a kommunikáció (392 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (365 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A közszférában 2011-ben minden hónapban kompenzációt kaptak a dolgozók az adó- és járulékváltozások miatti nettóbér-csökkenés miatt. A teljes munkaidős közszolgák csaknem fele (45 százaléka) kapott ilyen juttatást – átlagosan 5200 forintot.
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 200 (ezen belül a fizikai dolgozóké 99 200, a szellemi foglalkozásúaké 180 500) forint volt, 5,8 százalékkal magasabb az előző évinél.
Csökkeni fog a nettó bér?
Az adatokat kommentálva Oszlay András, a TakarékBank elemzője az MTI-nek azt mondta: bár a bruttó bérek növekedési üteme meghaladta a tavalyi évi növekedést, ez jórészt az állami szférában végrehajtott bérkompenzációnak köszönhető. Hozzátette: a nettó keresek a bruttó bérekhez közel azonos mértékben emelkedtek, a reálbér-dinamika 2010-hez képest csökkent, a keresetek vásárlóereje a tavalyihoz képest tovább gyengült. Jelezte, 2012-ben még ennél is gyengébb eredményt várnak, hiszen nincs nagy lehetőség a bruttó bérek dinamikus emelésére sem a magán-, sem a közszférában.
Az infláció az áfa-emelés, az esetleges forintgyengülés késleltetett hatása miatt magasba ugrik, ez pedig az ideinél is alacsonyabb reálbérekhez vezet – emelte ki.
Egyelőre nehéz felmérni, hogy a jövő évi foglalkoztatásra milyen hatással lesz a minimálbérek emelése és bérkompenzációról szóló szabályozás. A ma még bizonytalannak tűnő elemek miatt az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem bővül jövőre a foglakoztatás – fűzte hozzá. Úgy vélekedett, az aktívak száma jövőre nő, hiszen a munkapiacról eddig kimaradtak egyre kevesébe részesülnek a jelenlegi állapotukat fenntartó támogatásban. Szerinte 2012-ben számottevően a munkanélküliség nem csökken, az idei 11 százalék után a jövő évben is ehhez közeli lesz éves átlagban, legjobb esetben egy-két tized százalékponttal csökkenhet.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy idén a magánszektorban 4,5-5 százalék lesz az átlagos béremelkedés; a nettó bérek az adóhatás miatt nőttek reálértéken, jövőre azonban stagnálás, vagy akár csökkenés is várható. A piaci szolgáltatási körben alacsony a béremelkedés, nagy kérdés az lesz, hogy az év utolsó két hónapjában a cégek fizetnek-e jutalmat, bónuszt – emelte ki azzal, hogy cégek inkább a költségcsökkentésre vannak rászorítva. A jövőre várhatóan emelkedő infláció miatt nem 2012-ben a reálbérek legfeljebb stagnálnak, de inkább csökkenés a valószínűbb.
A költségvetési szférában leépítés van, a versenyszféra foglalkoztatásában pedig enyhe emelkedés figyelhető meg. A kormányzati intézkedések arra ösztönzik az embereket, hogy keressenek munkát, de a piacon jelenleg alig van új munkahely – emelte ki. Enyhe marad a foglalkoztatás emelkedése, a költségvetési szférában folytatódhat a létszámcsökkentés.
