Válságban felértékelődik a munka, ezért is tarolhatnak a szélhámos álmunkaadók. A kétségbeesett emberek olyan lehetőségbe is belekapaszkodnak, amelyet korábban nem vállaltak volna.
Jó nagy a kiskapu
Sok csaló megpróbálja elhitetni az álláskeresőkkel, hogy munkát kaphatnak, ha fizetnek. Hogy a munka komolyságáról meggyőzzék az érdeklődőket, még profi honlapot is készítenek. Ám Magyarországon – és az Európai Unióban is mindenhol – törvény tiltja, hogy a munkaközvetítésért pénzt kérjenek a cégek. Ezt azonban sokszor más megfogalmazással: regisztrációs díjnak vagy épp a kezdőcsomag áraként tüntetik fel, amit viszont nem tilt a jogszabály.
A külföldi munkákat közvetítők pedig leggyakrabban a szállásközvetítés vagy a kinti ügyintézés díját, a kiutazás költségét számolják fel a dolgozni vágyóknak. Sajnos gyakran emögött nincs is valós munka, csak ezeket az összegeket akarják beszedni tőlük. Ha viszont mégis dolgozhatnak, akkor igen gyakran előfordul, hogy nem a megbeszélt fizetést adják, levonásokkal terhelik a bért.
A távmunkaátverés a leggyakoribb
Fontos, hogy csak az olyan hirdetés kínál valódi távmunkát, amelyben „otthon dolgozó könyvelőt” vagy épp „távmunkában dolgozó rendszergazdát” keresnek – tehát a szövegben mindig szerepelnie kell a foglalkozásnak, az elvárt képzettségnek.
A távmunka gyűjtőnév alatt hirdetett pénzkereseti lehetőségek gyakran piramisjátékot takarnak. A borítékolási, sokszorosítási vagy adminisztrációs munkának hirdetett, végzettséget és tapasztalatot nem igénylő munkákról további információkat csak akkor kapunk, ha fizetünk. Ez általában nem nagy összeg, pár száz vagy ezer forint – épp azért, mert még kifizetik az elkeseredett emberek.
Vannak olyan cégek, amelyek az induláshoz „távmunkacsomagot” küldenek az álláskeresőknek borsos áron, több tízezer forintért, vagy épp a betanítás költségét kérik el – amit azonban valójában a munkaadónak kellene állnia. A kezdőcsomag megvásárlása kizárólag néhány multilevel marketing (MLM) cég esetében elfogadott, ezek viszont visszavételi garanciát is adnak, és valódi termékeket küldenek a pénzünkért. A hálózatépítés azonban nem az a hagyományos, nyolcórás állás, amelynek a hirdetők nagy része fel akarja tüntetni.
A túl jó ajánlat gyanús
A csalók a csábító álláshirdetéseket olyan régióiban jelentetik meg a legszívesebben, ahol magas a munkanélküliség. Elgondolkodtató lehet például, ha túlságosan jó egy ajánlat, ám nincs benne semmi konkrétum. A mézesmadzag a nemzetközi karriert ajánló pozíció, amelyhez elég az érettségi és a kimagasló kommunikációs készség, mást viszont nem tudunk meg a munkakörről. Emellett igen sok kamuhirdetés munka nélkül vagy épp heti pár órás internetezésért ígér százezreket.
Csalódást igen, ám anyagi veszteséget nem okoz az álláskeresőknek egy néhány éve működő átverési forma. A honlapok tulajdonosai a Google hirdetéseket akarják „megpumpolni”. Létrehoznak egy állásportálnak tűnő felületet, ahol azonban a Google linkjein kívül semmi sem él. A munkát kereső ezért összevissza kattintgat, a tulajnak pedig fizet az internetes cég. Ha valaki ilyen weboldallal találkozik, érdemes jelenteni a Google-nak, ugyanis ez ellenkezik a szabályzatukkal.
Az olyan ajánlatokkal is csínján kell bánni, amelyek az ismerősök adataiért, e-mail címeiért és regisztrációjáért kínálnak pénzt, ugyanis az adatvédelmi törvénybe ütközhet a tevékenységük.
Csapda az emelt díjas telefonszám
A hirdetési újságok és állásportálok szabályzatában általában kikötik, hogy nem jelenhet meg olyan álláshirdetés, amelyben emelt díjas telefonszámon lehet érdeklődni. Ahol mégis engedélyezik, ott általában kötelezővé teszik a percdíjak közlését a szövegben.
A rafinált hirdetők ezt úgy védik ki, hogy megadnak egy mobiltelefonszámot, amelynek a hangpostájára rámondják a másik – drágábban hívható – számot, hogy az álláskereső ezen érdeklődhet. Itt azonban egy automata várja a jelentkezőt, ami közli vele, hogy jelenleg nincs munkaerőfelvétel. Rosszabb esetben viszont be kell diktálnia a nevét, telefonszámát, végzettségét, illetve azt, hogy milyen állást szeretne – ez eltart néhány percig, így a becsapott munkanélküli később akár több ezer forintot is fizethet.
És ezzel hogy lehet keresni? A magasabb tarifával hívható vonal üzemeltetője szerződést köt a telefontársasággal, ennek értelmében a befizetett díj bizonyos részét a távközlési szolgáltató átadja a szám előfizetőjének.
